Tudás és tapasztalat a sikeres városvezetésért
Dr. Pásztor Bálint: Olyanok vannak a listánkon, akik szeretik, értik Szabadkát, a szabadkaiságot, a város hangulatát, lelkületét
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a párt szabadkai listavezetője nyilatkozott lapunknak a június 2-ai helyhatósági választások szabadkai tétjéről. A párt szabadkai vállalásairól, azaz az örökségvédelemről, Palics régi fényének visszaállításáról beszélgettünk, érintve a Szent Teréz-székesegyház felújítási munkálatait, és a szabadkai jelöltlistát.
A párt Szabadkán is teljes listával indul, melyen új nevek is szerepelnek, közülük néhányan előkelő helyen. Mit kell róluk tudni, illetve miért alakult így a lista?
– Egy párt választási listájának reprezentatívnak kell lennie, tükröznie kell a lakosság összetételét, hogy a városiaknak és a városhoz tartozó településeken élőknek is legyen befutó helyen képviselőjük, azért, hogy egy nagy település se legyen képviselő nélkül. Csantavérről, Bajmokról, Királyhalomról, Ludasról, Hajdújárásról, Kelebiáról is lesz befutó helyen képviselője a VMSZ-nek. Odafigyeltünk, hogy lefedjük a szabadkai magyarság struktúráját, ezért vannak a listán egyetemi tanárok, mérnökök, vállalkozók, sportolók, tanárok, orvosok. Nem volt ugyan szempont a lista összeállításánál, de utólag szembesültünk a ténnyel, hogy a jelöltek 60–70 százaléka legalább egyetemi szintű végzettséggel rendelkezik, és szerintem ez méltó a párthoz. A listán szerepelnek még mezőgazdasági termelők, háztartásbeliek, illetve olyanok, akiket nem a politika világából ismerünk, és fontos, hogy a képviselő-testületben legyenek sportolók, egyetemi oktatók és a civil szféra jeles képviselői is. Jánosi Elvira az ultrafutásban világszínvonalat hozott versenyzése idején, most edző, és a város Pro Urbe díját is kiérdemelte. Említhetném még Ric Gábort, a Caritas igazgatóját vagy Szemerédi Csabát, akit vállalkozóként ismerünk. Erős, jó listával indultunk, amely számíthat a szabadkai magyarok támogatására. Szerepelnek a listán olyanok is, akik már bizonyítottak az önkormányzat vezetésében, mint például Góli Csilla, Ercsi Hargita vagy Bognár Pásztor Hajnalka. Gyivánovity Dániel van a második helyen, hiszen a városi szervezet elnöke lett, és teljesen logikus ez a döntés, mint ahogy az a négy éve született döntés is, hogy én vezetem a VMSZ szabadkai listáját.
Mi a tétje a helyhatósági választásoknak Szabadkán és milyen eredményre számít a választásokon? Ön listavezető, ha a VMSZ nyerne Szabadkán, akkor vállalná a polgármesteri funkciót?
– Négy éve sikerült megdupláznunk az önkormányzati képviselők számát 11-ről 22-re, nagyon bízom abban, hogy most még jobb eredményt tudunk elérni, és a szabadkaiak méltányolják azt a munkát, amit a város épített örökségének a megőrzéséért, Palics fejlesztéséért, illetve az összes helyi közösség fejlesztési elképzeléseinek a megvalósításáért tettünk az elmúlt 4 évben. Annak ellenére, hogy nincs ilyen törvényes kötelezettség, mi a VMSZ-ben meg szoktuk mondani, hogy kik a polgármesterjelöltek. Azt gondoljuk, hogy a választóknak jogukban áll tudni, hogy mire, kire szavaznak. Ahogy 4 éve, úgy most is, amennyiben győzünk, akkor vállalnám a polgármesteri tisztséggel járó kihívásokat, illetve feladatokat. Ez akkor azt eredményezné, hogy le kellene mondanom a köztársasági képviselői mandátumról, mert jogi értelemben ez a két tisztség összeférhetetlen.
Palics régi fényének visszaállítása és tartalommal való megtöltése egyszerre kisebb és nagyobb lépésekkel halad előre. A cél a tömegek állandó vonzása a településre vagy más stratégiában gondolkodnak?
– Alapvető cél Palics régi fényének visszaállítása, hisz a települést több mint száz évvel ezelőtt, mikor Csáth Géza volt ott fürdőorvos, a leghíresebb európai nyaralóhelyek között emlegették. Azt gondolom, hogy Palicsnak van egy olyan hangulata és épített öröksége, ami mindenképpen arra jogosít fel bennünket, hogy reménykedjünk: sokan látogatnak ide. Ehhez rendezett körülmények, tartalmak és szálláshelyek kellenek. Mindhárom területen nagy előrelépések történtek, például kiépült az akvapark, mely hamarosan, a szezon elindulásával a kültéri medencét is megnyitja. Sikerült rendbe tenni a víkendtelepet, amit évtizedeken át mindenki elhanyagolt és ahol, 50 méterre a tótól, gyakorlatilag őserdőhöz hasonló állapot uralkodott. Felújítjuk a palicsi Víztornyot, aminek munkálatai a zárószakaszba érkeztek. Apró beruházások is történtek, mint a Vigadó felújítása, és újraindítottuk hosszú évtizedek után a koncertek hagyományát a Zenepavilonban. A Vermes Lajos-napok is ezt a célt szolgálják, melyen összeér az örökségvédelem és Palics fejlesztése. Büszkének kell lennünk, hogy volt egy emberünk, aki 16 évvel megelőzve az első modern kori Olimpiai Játékokat, megszervezte a Palicsi Olimpiát egészen az első világháború kitöréséig. Ennek tisztelete jeléül emléktáblákat tettünk ki Palicsra, amit az idei olimpiai év miatt megújítottunk. Nagyon sokan nem tudják még nálunk sem azt, mekkora szerepe volt Vermes Lajosnak a sport és a közélet terén. A villamos és számos palicsi épület az olimpia céljait szolgálták. Mindenki láthatja, hogy Palics rendezett, ami a Palics–Ludas Közvállalatnak és a Palics Park Kft.-nek köszönhető. Ezeket a folyamatokat szeretnénk erősíteni a jövőben.
A Rádity fivérek utca után tervezik a Frangepán, a Tolsztoj és a Henryk Sienkiewicz utcák műemlékvédelem alá helyezését is. A Szent Teréz-székesegyház épületén azonban jelenleg stagnálnak a munkálatok. Milyen előrelépés várható a székesegyház felújítását illetően?
– Az örökségvédelem terén értük el talán a legnagyobb eredményeket az elmúlt 4 évben. Néhány napja egy sétán megmutattuk a térképeken és a valóságban, hogy mely 55 épületet bontották volna le, ha a VMSZ nem áll ki Szabadka és a szabadkaiság mellett ebben a mandátumban. Büszke vagyok, hogy sikerült felújítani a Zsinagógát, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületét, a palicsi Víztornyot és még sorolhatnám. Azon igyekeztünk, hogy földrajzi értelemben kiterjesszük a városmagot. Ezt a célt szolgálta az is, hogy védelem alá helyeztük a Rádity fivérek utcát a köztársasági kormány döntésével. Ott már semmilyen bontás vagy hozzáépítés nem történhet a műemlékvédők jóváhagyása nélkül. Az említett három utcában szintén olyan értékes szecessziós vagy más épületek vannak, amiket szeretnénk megvédeni. A Szent Teréz-székesegyházon végzett munkálatok a koronavírus-járvány időszaka előtt indultak meg, hatalmas összegeket fognak fölemészteni. A járvány időszaka és az orosz–ukrán háború derékba törte ezeket a felújítási munkálatokat, lévén, hogy erre az önkormányzati költségvetés messze-messze nem elegendő. Önkormányzati költségből fel tudtuk újítani a bajmoki templomot, ami szintén a város területén az egyik legrégebbi római katolikus templom. A székesegyházat illetően újra fogjuk indítani a tárgyalásokat Magyarország Kormányával, hogy folytatódjon a projektum. Amikor legutóbb tárgyaltam Orbán Viktor miniszterelnök úrral, akkor szóba hoztam a témát, és abban maradtunk, hogy megnézzük, mennyi pénzre lenne konkrétan szükség. Ennek a következő fázisa, hogy június első felében Magyarország Építési és Közlekedési Minisztériumából érkeznek ide szakemberek, hogy az évekig tartó szünet után újra felvegyük a szálakat és folytatódjon a projektum. A projektum megállása előtt voltak arra utaló jelek is, miszerint az egyik megoldás a tornyok visszabontása, és az már biztossá vált, hogy ez nem történik meg. A székesegyház a 18. században épült mocsaras területen, és nehéz a természettel szembemenni, évről évre egy kicsit süllyed az épület, de azt gondolom, hogy van más megoldás is, mint a tornyok visszabontása.
A tájékoztató kampányfüzetben úgy fogalmaz, hogy a VMSZ annak a tudásnak és tapasztalatnak van a birtokában, amely Szabadka fejlődéséhez elengedhetetlen. Mit üzen ezzel a választóknak?
– Azt szeretném üzenni, hogy mi egy lokálpatrióta lista vagyunk Szabadkán, olyan emberek, akik szeretik és értik Szabadkát, a szabadkaiságot, a városnak a hangulatát, lelkületét, akik a saját területükön vagy a politikában már bizonyítottak az elmúlt években, évtizedekben, és megvan az a gyakorlati tudásuk is, ami szükséges, hogy Szabadka egy sikeres, ugyanakkor olyan város legyen, amit mi szeretünk. Egyrészt fontos lokálpatriótának lenni, másrészt fontos rendelkezni tudással és tapasztalattal, és mi mindkettővel rendelkezünk. Az összes többi lista olyan, hogy vagy lokálpatriotizmussal és a város ismeretével, vagy a gyakorlati tudással és tapasztalattal, vagy egyikkel sem rendelkezik.
VAS
