Pásztor Bálint: „Bízom benne, hogy enyhülni fog a migránshelyzet”
A VMSZ jelen lesz a migrációval foglalkozó koordinációs testület ülésein
A szerb parlament csütörtöki ülésén, a képviselői kérdések során dr. Pásztor Bálint, a VMSZ politikusa az illegális migrációval kapcsolatos kérdéseket tett fel a kormánytagoknak. Történt ez azután, hogy az utóbbi napokban mind feszültebbé vált a helyzet az észak vajdasági településeken. A Röszke 2 határátkelő sikertelen megrohamozása után a csalódott migránsok ellepték Horgost, de más településeken is történtek olyan események, például illegális házfoglalások, amik félelemmel töltötték el a helybeli lakosokat.
Parlamenti felszólalása kapcsán kérdeztük dr. Pásztor Bálintot.
- Milyen reakciókat váltott ki a parlamentben a felszólalása?
- A szerb és a magyar kormány véleménye, ami a migránshelyzetet illeti, hatalmas mértékben különbözik egymástól. A VMSZ az egyetlen parlamenti párt Szerbiában, amely azt követeli folyamatosan évek óta, hogy a szerb kormány és annak szervei a helyi lakosság érdekeit helyezzék első helyre. Mi megértjük, hogy Szerbiának más érdekei is vannak, de azt nem értjük, hogyan lehetséges az, hogy egy szuverén állam nem őrzi saját déli határait. Hogyan lehet az, hogy ezrével tódulnak be ezek az emberek az országba, nem tartják be az ország törvényeit. A rendőrség nem igazán foglalkozott mindezzel, és én azt kértem a miniszterelnöktől, hogy ez változzon meg, hiszen a szerbiai kormány esetében első helyen a szerbiai állampolgárok érdekei kell, hogy álljanak. Ami a reakciókat illeti, konkrét válaszokat nem kaptam.
Mindenképpen jónak tartom, hogy a kérdésfeltevést megelőzően kapcsolatba léptem a belügyminiszterrel és ennek következtében Majdányon, Rábén és más, Törökkanizsa Községhez tartozó településeken a rendőrség nagyobb erőkkel van jelen és elkezdték a migránsokat is begyűjteni. Ugyanakkor a folyamatos rendőri jelenlét elengedhetetlen, hogy szavatolják a helyi lakosság biztonságát.
Ilyen szempontból talán arra számíthatunk a felszólalást követően, hogy a rendőrség komolyabban áll majd hozzá a munkájának ehhez a részéhez. Az egyetlen új elem talán az volt, hogy a miniszterelnök asszony azt mondta, hogy a szerbiai kormány újra működésbe fogja helyezni a migrációval foglalkozó munkacsoportját és a VMSZ képviselőjét is meg fogják hívni annak az üléseire. Ez lehetőséget ad majd, hogy pontosabb és konkrétabb képet kapjon a belgrádi kormány arról, hogy a terepen mi is történik. Nekem az az érzésem, hogy ők ezzel nincsenek tisztában, mert ha tisztában lennének, akkor biztos másként állnának ehhez a kérdéshez.
- Ez a munkacsoport az elmúlt időszakban mit csinált? Képviselő úrnak erről van-e valamilyen információja, tapasztalata?
- Tapasztalatom nincs, mert 2015-ben és 2016-ban működött utoljára ez a munkacsoport. Azt követően, hogy a magyar kormány kiépítette az ideiglenes határzárat, csökkent a migrációs nyomás és ez így volt néhány hónappal ezelőttig. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy ennek a migrációs koordinációs testületnek pontos képe legyen az országban uralkodó állapotokról és az illegális migránsok által okozott problémákról. Mindenképpen az lenne a fontos, hogy elsősorban a rendőrség végezze a munkáját, s a szerbiai állami szervek jobban figyeljenek oda, hogy kiket engednek be az országba.
- Magyarországot immár másodszor érte támadás Szerbia területérről. Ez diplomáciai bonyodalmat okozhat-e esetleg, ha újból megismétlődik?
- Azt gondolom, hogy diplomáciai bonyodalmakat nem okozhat, viszont beszéltem erről a parlamentben és elmondtam azt, hogy a Magyarország elleni migránstámadás a legjobb bizonyítéka annak, hogy mennyire komolyan kell venni az illegális migránsok jelenlétét Szerbiában. Ha ezek az emberek arra vetemedtek, hogy vandál módon megtámadják egy szuverén ország, jelen esetben Magyarország rendőrségét, akkor mire számíthatnak a horgosi, majdányi vagy rábéi lakosok? Ezek mind olyan települések, amelyek területén jelen pillanatban is több száz migráns tartózkodik.
- Azt, hogy megrohamozzák egy szomszédos ország határátkelőjét, vagy hogy itthon üresen álló házakat foglaljanak el, azt a hazai törvények sem engedélyezik.
- Természetesen nem, pont erről beszéltem csütörtökön a parlamentben.
Azt követeljük, hogy a szerbiai törvényeket mindenkire egyformán alkalmazzák, hiszen ezeket az embereket először is igazoltatni kellene, utána pedig el kellene érni azt, hogy kénytelenek legyenek betartani a szerbiai törvényeket.
Elmondtam azt is, hogy ha szerbiai állampolgár igazolvány nélkül lép az utcára, s ha a rendőr igazoltatja, akkor a közrendről szóló törvény értelmében komoly szabálysértési bírságra számíthat. Ezzel szemben a migránsok teljesen ellenőrzés nélkül közlekedhetnek Szerbia különböző településein, és ezt mi megengedhetetlennek tarjuk. Arról is beszéltem, hogy szervezetten szállítják autóbuszokkal ezeket az embereket a településeinkre, pedig ezen falvak nagy részébe menetrend szerinti autóbuszjárat nem indul, tehát különjáratokról van szó. A szerbiai törvények értelmében ilyen esetben utaslistára lenne szükség, ez mindenki számára ismert. Ha egy fuvarozó cég, vagy személyszállítással foglalkozó cég autóbuszt indít bárhova, de nem rendelkezik utaslistákkal, akkor komoly büntetésekre számíthat, ha szerbiai állampolgárok vannak ezen a buszon. Ezt kellene a migránsokat szállító buszok esetében is alkalmazni.
- Nemsokára megkezdődik a választási kampány. Ezt a kérdést lehetne-e központi választási témává tenni egész Szerbiában?
- Én nagyon örülnék annak, ha nem ez lenne a központi választási téma. Én bízom abban, hogy a következő hetekben enyhül a helyzet. Megengedhetetlennek tartom azt, hogy a polgáraink saját településeiken ne tudjanak emberhez méltó életet élni a migránsok jelenléte miatt. Mi a továbbiakban is folyamatosan azt fogjuk követelni a szerbiai állami szervektől, hogy biztosítsák a szerbiai állampolgárok, így a vajdasági magyarok nyugalmát is.
NÉMETH ERNŐ
