Nincstelen decentralizáció
Az államkassza kaphat léket, ha több jut az önkormányzatoknak?
A köztársasági parlament tegnapi ülésén elfogadta az önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény módosítási javaslatát. Az ülésen részt vevő 127 képviselő közül 108 támogatta a jogszabályt. A politikai körökben és a médiumokban csak „Dinkić-törvényként” emlegetett új törvény távol tartotta az ellenzék képviselőit a képviselőházi padoktól, sőt a kormánykoalícióban is megbontotta a teljes egységet. A VMSZ végül ellene szavazott, a VSZL, a SZENYP, az SZSZP és a DP néhány képviselője pedig tartózkodott. Támogatói decentralizációról, ellenzői pedig a várható költségvetési hiányról beszélnek.
A törvényt előterjesztő Szerbiai Egyesült Régiók képviselői klubjában az újságíróknak elmondták: a Vajdasági Magyar Szövetség négy képviselője szavazott a javaslat ellen, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga öt képviselője pedig tartózkodott a szavazás során. Nem támogatta a javaslat elfogadását a Demokrata Párt négy képviselője, Dragoljub Mićunović, Gordana Čomić, Miroslav Martić és Branka Ljiljak sem, a létszám biztosítása végett azonban mindvégig az ülésen maradtak, ahogyan a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának képviselői, továbbá Dejan Radenković, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője is.
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői azért nem támogatták a törvénymódosításokat, mert – meglátásuk szerint – azok magas hiányt idéznek majd elő a köztársasági költségvetésben, s ez veszélybe sodorhatja Vajdaság finanszírozásának folytonosságát is.
– A törvény elfogadását követően nehézségekbe fog ütközni a költségvetés Vajdaságot megillető hét százalékának, illetve a tartományi nagyberuházásokra fordítandó háromheted részének az elkülönítése – indokolta meg a párt döntését Pásztor Bálint frakcióvezető.
A jogszabály elfogadása nem a decentralizáció irányába vezet, ezért tartózkodtak a VSZL képviselői a szavazás során – nyilatkozta Nenad Čanak, a párt elnöke.
– A most elfogadott jogszabálynak csupán néhány önkormányzat látja majd hasznát, a leginkább Belgrád, s emiatt az új törvény sem az államnak, sem pedig a decentralizációs folyamatnak nem kedvez. Nem oldja meg az önkormányzatokat megillető juttatások kérdését, csupán a felelősség átruházásának új módját teremti meg – összegezte a pártelnök.
Az újságírók azon kérdésére, hogy miért nem szavaztak a VSZL képviselői a javaslatok ellen, Čanak azt válaszolta, meg akarták mutatni: teljesen mindegy, a törvény melyik változata lesz érvényben, mivel javulást egyik sem hoz.
MEGOLDÁS VAGY KAMPÁNYTÖRVÉNY?
Mlađan Dinkić, a SZER vezetője úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatok finanszírozásáról szóló új törvénynek köszönhetően a községek és a városok önállóan rendezhetik majd pénzügyeiket, ez pedig a decentralizáció legfontosabb lépése.
– Mindazok, akik nem támogatták a javaslatot, voltaképpen a központosított hatalom elvesztése miatt aggódnak – közölte Dinkić.
Az ellenzék képviselői nem vettek részt a tegnapi szavazáson. Ivan Andrić, a Liberális Demokrata Párt képviselője szerint az, hogy a Költségvetési Tanács és a Nemzetközi Valutaalap figyelmeztetése ellenére is elfogadták a javaslatokat, azt igazolja, hogy végül mégiscsak a kormánykoalíció politikai érdekei kerekedtek felül. Annak a véleményének adott hangot, hogy a 108 igen szavazat nem tekinthető tényleges többségnek, s megismételte korábban is kifejtett álláspontját, mely szerint egy választások előtti kampánytörvényről van szó csupán. Mint mondta, katasztrofális következményeket hozhat az új jogszabály, mivel nagy űrt teremthet az államkasszában.
A Szerb Haladó Párt képviselői úgy vélik, hogy Mlađan Dinkić törvénye csupán szemfényvesztés, mert az önkormányzatoknak nem juthat több pénz, amikor a költségvetés sem duzzad. Jorgovanka Tabaković, a párt képviselője szerint a hatalom abban reménykedik, hogy a polgárok – az efféle ígérgetéseknek köszönhetően – megfeledkeznek a vezetés eredménytelenségéről, s ismét támogatni fohják a választásokon.
JOGOK ÉS KORLÁTOZÁSOK
Az elfogadott törvénymódosítások révén egyébként az önkormányzatok kétszer akkora összeget, az eddigi 40 helyett 80 százalékot kapnak majd a jövedelemadóból. Belgrád az egyetlen kivétel, mivel az adók 70 százaléka marad a fővárosban. A jogszabály szerint a szolidáris juttatások legnagyobb része a fejletlen községeket illeti meg ezután, Belgrád ezekből sem kaphat a jövőben. A fejletlenség fokmérőit a kormány által meghatározott elvek szerint fogják kidolgozni. A beterjesztő elképzelése szerint az önkormányzatok helyi projekteket finanszírozhatnak majd saját pénzükből. Kizárólag a negyedik fejlettségi kategóriába sorolható, magyarán legkevésbé fejlett községek számára teszik lehetővé azt, hogy köztársasági szerveknél, közvállalatoknál, ügynökségeknél is pályázzanak a projektcélok megvalósításához szükséges összegekre. Mindemellett a községek saját maguk határozhatják meg a jövőben a kommunális illeték nagyságát.
A tegnap elfogadott törvény október 1-jén lép életbe. Ez annak az öt törvényjavaslatnak az egyike, melyek elfogadását a SZER szorgalmazta a teljes körű decentralizáció végrehajtása végett. Mint ismeretes, az ezzel kapcsolatos kampány során a párt 515 ezer aláírást gyűjtött össze.
A valutaalap és a Költségvetési Tanács számításai szerint a módosítások további 40 milliárd dinárral növelik majd a köztársasági büdzsé hiányát.
MÉG NEM TUDNI, MENNYI
Saša Paunović, a Városok és Községek Állandó Konferenciájának elnöke tegnap azt nyilatkozta: egyelőre korai lenne arról beszélni, mennyivel jut több majd a helyi önkormányzatoknak a jogszabály elfogadását követően. Mint mondta, az egy-másfél hónapon belül várhatóan elfogadásra kerülő rendeletek pontosítják majd a juttatások mértékét, s jelenleg csupán annyi bizonyos, hogy a bérek utáni adókból befolyó összegek gazdagítják majd a legnagyobb mértékben a helyi költségvetéseket.
v.ár