Nem szavaztak a vasútról
A VMSZ meghiúsította a vasútról szóló törvényjavaslat elfogadását – Đukić-Dejanović: További konzultációra van szükség
Elnapolták a vasútról szóló törvényjavaslatról való szavazást a Szerbiai Képviselőházban, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői ugyanis nem voltak hajlandóak biztosítani a rendkívüli ülés megtartásához és a szavazáshoz szükséges képviselői létszámot. Annak ellenére, hogy a VMSZ-esek elsősorban a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselőitől vártak támogatást, a ligások kijelentették: azzal, hogy a VMSZ nem biztosította a határozatképességhez szükséges létszámot, megpróbálta megbuktatni a kormányt.
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői hétfőn meghiúsították a vasútról szóló törvényjavaslat elfogadását, mivel állásfoglalásuk szerint a jogszabály káros lenne Vajdaság érdekeire nézve. Mint ismeretes, a szerb kormány pénteken egyaránt visszautasította a VMSZ és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga által benyújtott módosítási indítványokat, ami miatt éles szóváltásra került sor Pásztor Bálint kisebbségi frakcióvezető és Milutin Mrkonjić infrastrukturális miniszter között. A két párt a módosítási indítványokkal azt szerette volna elérni, hogy a vasúthálózat egy része a tartomány tulajdonába kerüljön. Pásztor szerint a köztársasággal összehasonlítva a tartomány sikeresebben indulhatna európai pályázatokon, s így hosszú távon mindenképp nyerne a vasúti infrastruktúra átvételével.
A napirend szerint hétfőn kellett volna megszavazni a vasútról szóló törvényjavaslatot, a VMSZ képviselői azonban nem voltak hajlandóak biztosítani a szavazáshoz szükséges képviselői létszámot, így a szóban forgó jogszabállyal kapcsolatos szavazást el kellett napolni. A VMSZ képviselői csupán e törvényjavaslatnál tagadták meg a kvórum biztosítását.
VSZL: KORMÁNYBUKTATÁS
A VSZL képviselői ugyanekkor kijelentették, hogy bár nem szavazzák meg a törvényjavaslatot, részt vesznek a szavazáson, mert nem áll szándékukban megbuktatni a kormányt. Aleksandra Jerkov, a párt képviselője éles kritikával illette a VMSZ parlamenti képviselőit, kijelentve, hogy ezzel a lépésükkel meg akarták buktatni a kormányt. – Egy hónappal az európai uniós tagjelölti státus megszerzése előtt nem döntünk kormányt – mondta Jerkov.
Szavai szerint a törvényjavaslatok elfogadásának megakadályozása következményekkel jár, s mindenki tudja, mi szokott történni, ha valaki megtagadja a szavazáshoz szükséges létszám biztosítását. Kiemelte: azzal, hogy nem biztosították a kvórumot, azt üzenik a szerb kormánynak, hogy nincs meg a szükséges többsége. – A VMSZ-szel szemben nekünk nincs tartalékolt koalíciós partnerünk, gondolok itt a Szerb Haladó Pártra. Mi még emlékszünk arra, hogy kicsoda Tomislav Nikolić meg Aleksandar Vučić, és nem tudunk megbocsátani nekik – hangsúlyozta Jerkov, majd hozzátette, hogy a haladók sem lennének jobbak Vajdasággal szemben, ezért nem is fognak kormányt dönteni.
A VSZL képviselőjének vádjait Pásztor Bálint parlamenti képviselő utasította vissza, kijelentve, hogy a VMSZ nem kíván kormányt dönteni, s az SZHP-ben sem lát koalíciós partnert. – A képviselő állításai enyhén szólva sületlenségek. Ha kormányt akarnánk dönteni, akkor a rendkívüli ülés kezdetén tagadtuk volna meg a kvórumot – érvelt Pásztor.
Mint megjegyezte, a VMSZ azon dolgozik, hogy Szerbia mielőbb megkaphassa a tagjelölti státust, amely egyébként sem a vasútról szóló törvénytől függ. – A VSZL nehezen tudja majd elmagyarázni, miért adta el Vajdaság polgárainak érdekeit – vágott vissza a VMSZ képviselője.
ELFOGADHATATLAN MEGOLDÁSOK
A hatalmi koalícióban érzékelhető belső félreértések veszélyeztetik az állam normális működését, vélekedett Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke. – Egy törvény elfogadását mindenkor pártcélok eléréséhez használták fel, így ideje lenne nyíltan kimondani, mi a baja a hatalmi koalíciónak, hogy a mandátumuk végére valami hasznosat is tudjanak tenni. De lehet, hogy csupán át kellene gondolni a dolgokat, meg kellene szakítani az agóniát, és ki kellene írni a választásokat – fejtette ki az LDP elnöke.
Mint megjegyezte, a vasútról szóló törvényjavaslatra pártja sem fog szavazni, mert ha mégis megtennék, „akkor a szerb kormány legalkalmatlanabb miniszterét támogatnák”. – Eszünk ágában sincs egy olyan vasútról szóló jogszabályt támogatni, amely magába foglal minden olyan megoldást, ami teljességgel elfogadhatatlan – mondta Jovanović.
EGYSÉGES A KOALÍCIÓ
A kritikák ellenére Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy a napirenden lévő európai jogszabályok a határidőn belül el lesznek fogadva, valamint hogy a hatalmi koalíció egységét nem fenyegeti veszély. Szavai szerint a parlamentben egy szavazás elnapolása nem jelent semmi rendkívülit. – A képviselőket később értesíteni fogom a szavazás napjáról, de addig is megvitatjuk a vasúti jogszabállyal kapcsolatos képviselői elgondolásokat – mondta a parlament elnöke.
Mint megjegyezte, mielőtt a képviselőház döntene a módosítási javaslatokról, a vasúti törvényjavaslattal kapcsolatban további konzultációra van szükség. – Csak akkor beszélhetünk arról, hogy egy törvény megbukott, ha nem szavazza meg a parlament – szögezte le Đukić-Dejanović. Véleménye szerint a hatalmi koalíció, valamint annak a politikája nincs veszélyeztetve, s ezt a hónap végéig bizonyítani is tudják.
HATÉKONYABB IGAZSÁGÜGY
A szavazás elnapolása után a Szerbiai Képviselőházban újabb rendkívüli ülést kezdtek meg, amelynek napirendjén az EU-s tagjelölti státus eléréséhez szükséges igazságügyi törvényjavaslat-csomag szerepelt. A jogszabályok rendezni fogják a bűnügyi és a polgári eljárásokat, a rehabilitációt és az üzleti titok védelmét. A törvényjavaslatokat Snežana Malovićigazságügyi miniszter terjesztette be. Mint megjegyezte, ezeknek köszönhetően hatékonyabbak, gyorsabbak és rövidebbek lesznek az eljárások. – Az újdonságok közé fog tartozni az ügyészségi nyomozás bevezetése – mondta a miniszter.
Szavai szerint az új eljárási szabályok szerint nem a bírónak kell hivatalból előállnia a bizonyítékokkal, hanem az ügyészség kötelessége lesz a vádat bebizonyítani. Mint megjegyezte, ezzel a megoldással azt akarják elérni, hogy ugyanakkora esélye legyen a bizonyítékszerzésre az ügyésznek és a védelemnek is. Az ügyész fog dönteni a bűnvádi eljárás megkezdéséről, a nyomozás elindításáról, továbbá az ő hatáskörébe fog tartozni a vádlottal való kiegyezés, valamint a tanúskodással kapcsolatos megegyezés.
Szerkesztőségi összefoglaló