Mit tudnak a vajdasági magyarok, amit a felvidéki magyar politikusok már elfelejtettek?

Pásztor Bálintot, a szerbiai magyarság első számú politikai vezetőjét, a VMSZ elnökét kérdeztük a délvidéki titoktól.

A szisztematikus, folyamatos munkát, a választókkal való állandó kapcsolattartást nem lehet megspórolni. Ha ez mellé magyar egység is társul, a feladat elvégzésével a globális siker is garantált. Kevesebben vannak mint a felvidéki magyarok, mégis hatékonyabban tudnak érdekképviseletet teremteni választóiknak. Nem tagjai az EU-nak, így az elvándorlás is attraktívabb a helyi magyarok számára, mégis sikeres politikai képviseletet tudnakteremteni. Olyan közösséget, akik ha aláírásgyűjtésről van szó, a közösség négy óra alatt összegyűjti az országos induláshoz szükséges aláírásszámot.

Pásztor Bálintot, a szerbiai magyarság első számú politikai vezetőjét, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, parlamenti frakcióvezetőjét kérdeztük a délvidéki titokról.

Tanulságos interjú, melyet a CPAC keretén belül rögzítettünk.

A Kárpát-medencei magyarság akarva-akaratlanul is nyomon követi egymás sorsának alakulását az utódállamokban. A Felvidékről nézve úgy tűnhet, hogy most talán a Vajdaságban a legjobb a helyzet az érdekképviselet terén. Egyetért ezzel?

- Ha a kárpátaljaiakkal hasonlítjuk össze magunkat, akkor mindenképpen. Mi biztos, hogy megértjük a kárpátaljai testvéreinket, hiszen a 90-es években mi is megéltük a háborút. Ami pedig a a felvidékieket, erdélyieket, muravidékieket, drávaszögieket illeti, az ő esetükben az mondható el, hogy már az Európai Unió tagjai. Tehát ilyen szempontból a vajdasági magyarság rosszabb helyzetben van. Olyan szempontból meg talán jobb a helyzetünk, hogy az autonómiaépítés terén mi jutottunk a legmesszebbre a Kárpát-medencében. 

Ez minek köszönhető? 

- Talán annak, hogy mi időben meg tudtuk fogalmazni az autonómiakoncepciónkat és szót tudtunk érteni a többséggel annak érdekében, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyeket a szerbek is el tudtak fogadni. Ugyanakkor magyar szempontból teljes mértékben kielégítik a perszonális autonómiának a fogalmát. És hát ehhez egységre volt szükség, és mi nagyon régóta egységesek vagyunk a Vajdaságban politikai értelemben. Egység nélkül biztos, hogy nem lehet sikert elérni. 

Ha már az egységnél, illetve a politikai képviseletnél tartunk, ennek sikerét, a mérhető, számokban, mandátumokban kifejezett eredményét a tavaly decemberi parlamenti választások is megmutatták. A vajdasági magyarság jelentős politikai eredményt ért el a belgrádi parlamentben. Mi ennek a titka?

- Hat mandátumot tudtunk szerezni a korábbi öt helyett, és növelni tudtuk a szavazatszámunkat is. A tartományi, vajdasági parlamentben pedig a Vajdasági Magyar Szövetség a harmadik számú erő. Országos pártokat is magunk mögé utasítva. Hogy mi a titka? Titka az egység és a szisztematikus, folyamatos munka.

Mit kell érteni ez alatt? 

- Nálunk nagyon gyakran vannak választások, folyamatosan az emberek között vagyunk. A szerbiai intézményekben igyekszünk megoldani a gondjainkat. Több alkalommal volt elnökjelöltünk is, mint ahogy most Forró Krisztián volt a felvidéki magyarságnak az elnökjelöltje. Azt gondolom, hogy ez a jó út, mert meg kell magunkat mutatni. A szerbeknek, illetve felvidéki szempontból a szlovákoknak látniuk kell, hogy erősek vagyunk, egységesek vagyunk, adunk magunkra, kiállunk a saját jelöltünk mellett. Azt gondolom, hogy ez az az út, ami sikeressé teheti az összes nemzetrészt.

Mindkét országban más a politikai rendszer, így nyilván egy az egyben lehetetlen összehasonlítani. De a rendszeren belül elért eredményeket igen. Miközben Felvidéken az MKP, Szövetség, Magyar Szövetség…mikor épp minek nevezik, hatodik nekifutásra sem tudta átlépni a parlamenti küszöböt, önök bejutottak hat mandátummalk. Említette a hatékony munkát és a szervezettséget. Ez a politikai munka szempontjából mit jelent? Nálunk, a Felvidéken elég nagy visszhangot váltott ki, amikor az önök aláírásgyűjtése lényegében kevesebb mint egy nap, talán négy óra leforgása alatt megoldódott. Ennyi idő alatt sikerült a szükséges számú aláírást összegyűjteniük az induláshoz. Felvidéki dimenzióban ilyesmi elképzelhetetlen. Miben jobb az önök receptje? 

- Ami a bejutást illeti, mi el tudtuk azt érni Szerbiában, hogy a választási törvény előirányozza az ún. természetes küszöb rendszerét a kisebbségi pártok esetében. Ami azt jelenti, hogy nem kell elérni a jelen pillanatban 3 százalékos bejutási küszöböt. Ha ez így maradt volna, akkor nekünk, vajdasági magyaroknak nem lenne esélyünk bejutni a parlamentbe, mert ha minden vajdasági magyar ránk szavazna, akkor sem vagyunk 3 százaléknyian Szerbiában. A kisebbségi küszöb pedig azt jelenti, hogy részvételi aránytól függően, de nagyjából 15 ezer szavazat eredményez egy mandátumot. Ami pedig az aláírásgyűjtést, illetve a szervezettséget illeti, 10 ezer aláírásra van szükség a jelöltállításhoz. Mi ezt valóban az utóbbi időben már egy nap alatt, néhány óra alatt minden alkalommal összegyűjtöttük. Ennek az a lényege, hogy egy demokratikus, de ugyanakkor hierarchikus rendszerben működik a Vajdasági Magyar Szövetség. Helyi, községi, körzeti, városi szervezetekre tagolva. Mindenkinek megvan a fejadagja. Ezt a fejadagot kell, hogy hozza. És amennyiben mindenki hozza a maga feladatát, akkor megvan a siker globális szinten is. 

Szebia nem uniós tagország, ugyanakkor szavazhatnak Magyarországon. Ez előny, vagy hátrány az önök közössége szempontjából? Kérdezzük ezt felvidéki szemmel, ahol a kettős állampolgárság, illetve szavazati jog nem adott. 

- Mindenképpen előny. Azért is, mert például a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően most már harmadik alkalommal lesz vajdasági EP-képviselőjelölt annak ellenére, hogy Szerbia nem tagja az EU-nak. El tudtuk azt érni, hogy a szerbek is megértsék, hogy ez Szerbiának is jó, hiszen nemcsak a vajdasági magyarok, nemcsak a magyarok, hanem Szerbia érdekében is a vajdasági EP-képviselő fel tud szólalni, illetve tud tenni. Az kétségtelen, hogy nagy az elvándorlás, és ez nagymértékben sújtja a nemzetrészünket, de ugyanakkor a kettős állampolgárságnak köszönhetően működik az a gazdaságfejlesztési támogatási rendszer is, ami meg épp az otthonmaradást célozza és azon kettős állampolgárok vehetnek részt. 

A kétnapos CPAC konferencia keretén belül nagyon sokat beszéltünk a konzervativizmusról, hagyományokról, a gyökerek tiszteletéről. Június 2-án lesznek önöknél az önkormányzati választások, ahol adott esetben közös listán indulnak a szerb pártokkal. Ez mit jelent az önök számára? 

- A belgrádi, fővárosi választásokon indulunk szerb pártokkal. Egy másfél milliós városban él néhány ezer magyar, ahol nem lenne esélyünk ott mandátumhoz jutni. Belgrádban a kormányzó erők listáján lesz a VMSZ-nek egy önkormányzati képviselőjelöltje. Viszont ott, ahol mi, vajdasági magyarok hagyományosan nagy számmal élünk, azaz Vajdaság Autonómia Tartomány területén, ott önállóan veszünk részt a választásokon, és arra kérjük a magyarokat, hogy a magyarokra szavazzanak. 

Azt gondolom, hogy a Kárpát-medencében mindenhol az a modell és a megoldás, hogy a magyaroknak a magyar pártra kell szavazniuk. Nálunk is voltak mindenféle kísérletek a kétezres évek elején, de bebizonyosodott az, hogy magyar érdeket kizárólag magyar párt tud érvényre juttatni.  

KIRÁLY ZSOLT