Közelebb az unióhoz
Olli Rehn: Fontos szerepet játszik a parlament az európai uniós integrációban – Szerbia az év végén már a schengeni fehér listára kerülhet.
Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa tegnap Belgrádban tárgyalt a Szerbiai Képviselőház elnökével, valamint kilenc frakcióvezetővel Szerbia csatlakozási lehetőségeiről. A bővítési biztos képviselőknek elmondta, hogy kézzelfogható bizonyítékok kellenek az átmeneti kereskedelmi megállapodás, valamint a stabilizációs és társulási egyezmény bevezetéséről, a tagjelölti státus elnyeréséhez. Pásztor Bálint a regionalizáció fontosságáról tájékoztatta a biztost.
Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa tegnap Belgrádban vendégeskedett, ahol megbeszélést folytatott Slavica Đukić-Dejanovićtyal, a Szerbiai Képviselőház elnökével, valamint kilenc parlamenti frakcióvezetővel. Mint Pásztor Bálint, a Magyar Koalíció képviselője, a kisebbségi frakció vezetője lapunknak elmondta, a tizedik parlamenti frakció, a Szerb Radikális Párt bojkottálta a találkozót, így nem vett részt rajta. A kisebbségi pártok képviselője elmondta, a találkozó csupán egyórás volt, így nem sok idő jutott egy-egy frakcióvezetőre. A megbeszélés elején azonnal szóba került a Szerbiai Képviselőházban uralkodó szélsőséges helyzet, a parlamenti ügyrend módosításairól szóló vitával kapcsolatban, ahol a kisebbségi képviselő megjegyezte, frakciótársaival kiállnak az ügyrend módosítása mellett.
– Azokról a prioritásokról beszéltem Olli Rehnnel, az Európai Unió bővítési biztosával, amelyek nemcsak a VMSZ, hanem a vajdasági magyarság érdekei. Elsősorban a regionalizáció fontosságáról és Vajdaság statútuma mielőbbi elfogadásának elengedhetetlenségéről tájékoztattam a biztost, de szóltam a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozataláról, valamint elmondtam azt is, hogy egyesek az európai integráció eszméjével egy ideje visszaélnek, gondolok itt a bíróságokról szóló törvények meghozatalára – nyilatkozta lapunknak Pásztor Bálint.
A kisebbségi képviselő a bővítési biztosnak a tegnapi találkozón elmondta, hogy a bíróságok székhelyéről szóló törvény meghozatalát úgy állították be Szerbiában, mintha az európai uniós követelés lenne. Mint az MK parlamenti képviselője megjegyezte, emellett visszaélés történt, a törvény Európa-ellenes és kisebbségellenes, ezért javasolni fogják a törvény módosítását, hiszen egy ilyen jogszabállyal Szerbia nem csatlakozhat az Európai Unióhoz. Pásztor Bálint szavai szerint Olli Rehn is kiemelte a regionalizáció fontosságát, és azt mondta, hogy Szerbia számára igen fontos feltétel az Európai Unióba vezető úton.
– Mindezt nagyon diplomatikus úton közölte, és ugyanígy válaszolt az összes frakcióvezetőnek is, de én fontosnak tartom, hogy az Európai Unió egyik legbefolyásosabb politikusát Szerbia csatlakozásával kapcsolatban tájékoztatni tudtam ezekről a problémákról – mondta a kisebbségi frakcióvezető.
Szavai szerint amellett, hogy a találkozó során nagyon sokan beszéltek Koszovóról is, közösen kiemelték a vízumrendszer liberalizációját, de szerepelt az a kérdés is, mikor adhatja át Szerbia a kérelmét a tagjelölti státus elismeréséhez.
Olli Rehn a tárgyalás során megerősítette, amíg nem lép hatályba és nem kezdik el alkalmazni a tárgyalási egyezményt, az európai uniós tagjelölti státus nem realitás, de Szerbia az év végén már a schengeni fehér listán szerepelhet. Szerbia európai jövője mindenképpen attól függ, hogy az állam mennyire kész teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket mindegyik országtól elvárnak a régióban.
– Szerbia számára ismertek a feltételek: teljes körű együttműködés a hágai nemzetközi törvényszékkel, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc, valamint az igazságszolgáltatás reformja. Ugyanakkor kézzelfogható bizonyítékok kellenek az átmeneti kereskedelmi megállapodás, valamint a stabilizációs és társulási egyezmény bevezetéséről. Ezek nélkül nem kaphat Szerbia pozitív értékelést a tagjelölti státus elnyeréséhez – nyilatkozta a bővítési biztos Belgrádban.
A biztos a tárgyalás során megjegyezte, hogy az Európai Bizottság szerbiai delegációja munkatársainak száma egy év alatt 20 főről 100 főre növekedett, ami azt jelenti, hogy Szerbia kiemelten fontos az unió számára. Ebből az alkalomból tegnap a szerb kormányfő, az államelnök és a bővítési biztos Belgrádban központot nyitott az ET delegációjának.
Boris Tadić államfő elégedettségét fejezte ki, hogy jelen lehetett a központ megnyitásakor, s ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy Szerbia európai jövője nemcsak Belgrádnak, hanem az Európai Uniónak is stratégiai célja.
Mirko Cvetković kormányfő megköszönte a bővítési biztosnak, hogy az ET támogatja Szerbia csatlakozását, majd kiemelte, hogy a kormány számára az európai integráció elsődleges fontossággal bír.
Az európai bővítési biztos Slavica Đukić-Dejanovićtyal folytatott beszélgetésében kiemelte, hogy a parlamentnek kulcsfontosságú szerepe van az európai integrációban. A képviselőház elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy Szerbia uniós közeledése az egyik legfontosabb külpolitikai cél.
Miloš Aligrudić, a Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője a bővítési biztossal az EU-nak Szerbia területi integritására vonatkozó álláspontjáról beszélgetett Koszovóval kapcsolatban. Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője viszont a vízumrendszer liberalizációjáról tárgyalt.
Tomislav Nikolić, a Hajrá, Szerbia frakcióvezetője megkérte a bővítési biztost, hogy az EU írásban mellékelje a csatlakozási feltételeket, majd kiemelte, Szerbiával mindenről lehet tárgyalni, csak Koszovóról nem, míg Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt vezetője a stabilizációs és társulási egyezményről beszélgetett Olli Rehnnel.
Branko Ružić, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője üdvözölte az EU közeledését, majd rákérdezett, hogy Koszovó függetlenségének elismerése feltétele-e az európai integrációnak, míg Velimir Ilić, az Új Szerbia vezetője is Koszovót tartotta fontosnak beszélgetésük során. Nada Kolundžija, a Demokrata Párt frakcióvezetője viszont kiemelte, hogy Szerbia tiszteli az EU feltételeit Szerbia csatlakozásával kapcsolatban és mindent megtesznek annak betartása érdekében.
DIÓSI ÁRPÁD