Ismét meghirdették a jogászösztöndíjat
A hallgatók tanévenként 10 hónapon át részesülnek a nettó 100 ezer forintos ösztöndíjban
Harmadízben hirdette meg a Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Jogászösztöndíj Programot. A pályázat részleteiről Fremond Árpád, az MNT elnöke, valamint dr. Pásztor Bálint egyetemi docens és a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője számoltak be tegnapi sajtótájékoztatójukon. Mint az kiderült, 20 hallgató ösztöndíjazásához áll rendelkezésre a szükséges keret. A meghirdetett ösztöndíj havi összege nettó 100 ezer forint dinár ellenértéke.
A sajtó képviselőihez szólva Fremond Árpád rámutatott, hogy az első két évben Magyarország Igazságügyi Minisztériuma támogatta a jogászösztöndíj programot, míg idéntől kezdve a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a támogatásával valósul meg, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével.
– A támogatásnak két fontos eleme van. Egyrészről ösztöndíjat tudunk biztosítani az érdeklődőknek, valamint nyelvtanulási lehetőséget. A jogászösztöndíj nem zárja ki a nemzeti tanács egyéb ösztöndíjprogramjaiban való részvételt, a hallgatók több támogatást is megpályázhatnak. A program másik fontos eleme a közösségépítés, hiszen a hallgatók, azaz a majdani okleveles jogászok számára szakmai előadásokat is szerveznek, az ezeken való részvétel révén pedig a tanulást, majd a későbbi szakmai érvényesülésüket előmozdító kapcsolat alakul ki közöttük. Az ösztöndíjprogram első két évében összesen 32 joghallgató kezdte meg tanulmányait, közülük 28-an továbbra is folytatják tanulmányaikat. Azok, akik megszakították tanulmányaikat, visszafizették az addig kifizetett ösztöndíjat – fejtette ki Fremond Árpád.
A jogászösztöndíj rendkívül fontos program, így mindenféleképpen folytatni szeretnék, hiszen a cél az, hogy a jogász szakma visszaszerezze korábbi vonzerejét és presztízsét, valamint minél több magyar ajkú jogásza legyen a vajdasági magyarságnak, hangsúlyozta Fremond Árpád. Hozzátette, utóbbi egyebek mellett a részarányos foglalkoztatás szempontjából fontos, ez pedig a közösség megmaradásának a tekintetében meghatározó.
A NEMZETPOLITIKA KIEMELT ESZKÖZE
Az ösztöndíjprogramnak köszönhetően sikerült megtöbbszörözni azoknak a számát, akik vajdasági magyarként a jogászi hivatást választották, emelte ki Pásztor Bálint. Hozzátette, a szakma az elmúlt évtizedekben elveszítette vonzerejét, elsősorban azért, mert nehéz volt munkahelyhez jutni, de azért is, mert az újvidéki állami alapítású jogtudományi karral a magyar nyelvű felvételi vizsga miatt fennálló vita elbátortalanította a magyarokat.
– Ezért született meg az elképzelés, hogy ösztönző lehetőségekkel kell megpróbálni ismét vonzóvá tenni a jogász szakmát. Ez közösségi szempontból azért lényeges, mert hiába biztosítjuk mi a részarányos foglalkoztatás elveinek a különböző elemeit a jogrendben, ha nincsenek magyar jogászok, akik betölthetnék ezeket a munkahelyeket, akár a közigazgatásban, akár a gazdasági szférában, akár az igazságügyben. A közelmúltban a szerbiai Alkotmány is módosult, az új igazságügyi törvényeket szintén meghozták, a VMSZ frakciója most ahhoz próbál hozzájárulni a parlamentben, hogy az államügyészek és a bírák körében növeljük a magyarság képviseleti arányát. A következő években a jelenleg szolgálatot teljesítő bíráknak és államügyészeknek egy része nyugdíjba vonul, ezért már most fontos gondoskodni arról, hogy 5–10 év múlva is legyenek magyar bírák és ügyészek, azaz jogászok. Két év után elmondható, hogy a Vajdasági Jogászösztöndíj Program a nemzetpolitika egyik kiemelt jelentőségű eszköze. Talán ennek tudható be az is, hogy már nem a magyar Igazságügyi Minisztérium támogatja a programot, hanem a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága. Azt szeretnénk, ha a program révén növekedne a vajdasági magyarság versenyképessége, szerintem az elmúlt két év már bizonyította, hogy a program ilyen szempontból célravezető. A jelenlegi hallgatók, azaz ösztöndíjasok 5, Szerbiában akkreditált jogi kar valamelyikén folytatják tanulmányaikat, ezek a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Kara, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara, az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Kara, az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai kihelyezett tagozata és az Union Egyetem dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Kara. Arra szeretnék biztatni mindenkit, hogy válasszák a felsorolt jogi karok valamelyikét és célozzák meg a jogászi hivatást, egyebek mellett azért, hogy közösségi szempontból is prosperálhassunk – fogalmazott Pásztor Bálint.
Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy miként tudják segíteni a jogászpalántákat, illetve később a fiatal diplomásokat a magyar jogi terminológia elsajátításában, hiszen a karokon szerb nyelven tanulnak a hallgatók, Pásztor Bálint emlékeztetett, hogy kezdetben, amikor sokak számára még a szerb nyelv is kihívást jelenthet, egyebek mellett az MNT szerb nyelvi intenzív felzárkóztató képzése lehet hasznos.
– Emellett az a gyakorlat, hogy az ösztöndíjasok többsége nagyon gyorsan csatlakozik a Vajdasági Magyar Jogász Egylethez. Az elmúlt években is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy már egyetemi tanulmányaik ideje alatt színvonalas szakmai előadásokon vehessenek részt. Eddig dr. Várady Tibor akadémikus, dr. Vékás Lajos akadémikus és dr. Trócsányi László magyar jogtudós tartott előadást a joghallgatóknak és a többi érdeklődőnek. Egyébként a felsorolt egyetemi karok között van olyan, ahol magyar nyelven is megszervezik a felvételi vizsgát, de olyan is, például az újvidéki Gazdasági Akadémia Egyetem Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karának szabadkai kihelyezett tagozata, ahol magyar terminológiai képzés zajlik, valamint olyan is, ahol magyarul lehet vizsgázni azokból a tantárgyakból, amelyeket magyar nemzetiségű, vagy magyarul beszélő professzorok tanítanak. Fontos, hogy a hallgatók mindkét nyelven elsajátítsák a szakterminológiát – részletezte Pásztor Bálint.
JÚNIUS 30-ÁIG LEHET PÁLYÁZNI
A Vajdasági Jogászösztöndíj Program 2023–2024. évi ösztöndíjainak odaítélésére vonatkozó pályázaton az a személy pályázhat, aki az alábbi feltételek mindegyikének eleget tesz: nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és első ízben felvételizik a Szerb Köztársaság területén megvalósuló akkreditált jogászképzés első évfolyamára (függetlenül attól, hogy a jogászképzés állami, vagy magán alapítású karon valósul meg); magyar nyelven végezte általános és/vagy középiskolai tanulmányait; vállalja, hogy a diploma megszerzését követő öt évben legalább három évig Szerbia területén gyakorolja jogászi hivatását.
Az ösztöndíjasok tanévenként 10 hónapon át részesülnek a nettó 100 ezer forintos ösztöndíjban. A pályázatokat június 30-a 14 óráig lehet benyújtani. A részletekről az érdeklődők ezen a linken tájékozódhatnak.
P.E.