Európa karnyújtásnyira
Štefan Füle: Európa várja önöket – Pásztor Bálint: Azt szeretnénk, hogy az EU segítse a magyar–szerb történész vegyes bizottság munkáját
Az Európai Bizottság véleménye szerint Szerbia az európai integrációs folyamatban egy következő szakaszba léphet, vagyis még az idén elnyerheti a tagjelölti státust, de nincs kizárva a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzése sem – adta át az EU üzenetét Štefan Füle bővítési biztos a Szerbiai Képviselőházban. Szavai szerint Európa csupán karnyújtásnyira van Szerbiától, azonban az EB pozitív véleményezéséhez Belgrádnak politikai feltételeket kell még teljesítenie.
Tegyék lehetővé, hogy az Európai Unióba vezető út következő ajtaját még az év vége előtt kinyithassuk önöknek – szólalt fel Štefan Füle európai uniós bővítési biztos kedden a Szerbiai Képviselőházban. A tagjelöltség eléréséhez azonban előbb be kell fejezi a reformokat.
– Megmutattuk az utat, amelyet az önök kormánya beillesztett az akciótervébe – szögezte le Füle.
A bővítési biztos szerint az Európai Bizottság pozitív véleményének eléréséhez elsősorban az igazságügy reformjának befejezése, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni hatékonyabb harc, valamint a hágai törvényszékkel való teljes együttműködés szükséges.
– A hágai törvényszékkel való teljes együttműködés kulcsfontosságú kérdés lesz az EU tagországainál Szerbia végső véleményezése esetében. Az együttműködés nemcsak nemzetközi, hanem morális kötelesség – fejtette ki az európai diplomata.
Mint megjegyezte, a 2011-es év a Nyugat-Balkánnak, kiváltképp Szerbiának, nagy lehetőségeket tartogat az európai integráció útján, és az a hír, hogy Európa belefáradt volna a bővítésbe, csupán kacsa. A csatlakozás ettől függetlenül nem lesz kéjutazás – tette hozzá a bővítési biztos.
Štefan Füle magas rangú belgrádi tisztségviselőkkel is tárgyalt. A bővítési biztos üzenete egyértelmű volt: az Európai Unió várja Szerbiát, a tagjelölti státus eléréséhez azonban fel kell gyorsítani a reformokat, biztosítani kell a jogi biztonságot, rendezni kell a tulajdonjogi, valamint az emberi jogi és regionális együttműködési kérdéseket.
Szavai szerint Szerbiában egyetértésre lesz szükség a stratégiai célok eléréséhez, valamint a jogszabályok elfogadásához, amelyben a legnagyobb szerepet a parlament játssza. Kiemelte, hogy fontos a korrupció visszaszorítása és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés, külön figyelmet kell szentelni a közbeszerzések lebonyolítására, emellett el kellene fogadni a pártok pénzeléséről szóló törvényt, valamint meg kell szüntetni a borítékolt lemondás intézményét.
A bővítési biztos kijelentette, hogy Szerbia nincs egyedül az európai úton, ezt mutatja a stabilizációs és társulási egyezmény ratifikálása. Szavai szerint az EU önzetlenül fogja segíteni Szerbiát az európai úton.
A bővítési biztos megérkezését a parlamentben a képviselők nagy része tapssal fogadta. Ilyesmi utoljára Dmitrij Medvegyev orosz államfő látogatása során történt meg. Egyedül a Szerb Radikális Párt képviselői fogadták nemtetszéssel, pártelnökük, Vojislav Šešelj arcképével díszített pólókban jelentek meg és a bővítési biztos beszédét néhány ízben csetnikdalos mobiltelefoncsörgéssel zavarták meg. A beszéd után az európai diplomata két-két percig a frakcióvezetőkkel beszélgetett, egyedül az SZRP frakciófőnöke nem kívánt élni a lehetőséggel. Mint megjegyezte, ellenzik Szerbia EU-csatlakozását.
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakciócsoport vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a bővítési biztossal beszélgetve kiemelte, azért támogatják az átalakított kormányt, mert azt szeretnék, hogy az év végéig Szerbia elérhetné a tagjelölti státust és elindulnának a csatlakozási tárgyalások is. Emellett tájékoztatta a bővítési biztost a magyar–szerb történész vegyes bizottság megalakulásáról és munkájának kezdetéről.
– Azt szeretnénk, hogy az Európai Unió segítse a vegyes bizottság munkáját, hiszen az integráció egyik feltétele a nemzetek közötti megbékélés a régióban, illetve a jó szomszédsági politika. A magyar–szerb bizottság munkája precedensértékű lehet a régióban – fejette ki a VMSZ parlamenti képviselője.
Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője kijelentette, hogy Szerbia készen áll elérni célját, a tagjelölti státus elérését, Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke pedig biztosította az európai diplomatát afelől, hogy nem állják el Szerbia útját a csatlakozási folyamatokban. Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke megjegyezte, az európai integrációt nem szabad felhasználni a szerb kormány alkalmatlanságának elfedésére, Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője pedig arról beszélt, hogy a szerbiai polgárok nem fognak jobban élni a tagjelölti státus elnyerésétől. Mlađan Dinkić, a Szerbiai Egyesült Régiók elnöke a bővítési biztossal folytatott beszélgetése után felhívta a szerb kormány figyelmét, hogy dinamikusabban teljesítse az tagjelölti státus elérésének akciótervét.
Štefan Füle tárgyalt még Božidar Đelić kormányalelnökkel, valamint Boris Tadić államfővel, akivel egyetértettek abban, hogy a leggyorsabb és legegyszerűbb módszer a fejlődési különbségek áthidalására az oktatásba történő befektetés.
DIÓSI ÁRPÁD