Diszkrét diszkrimináció
A történelmi egyházak hatására visszavonta a szerb kormány a parlamentből a törvénytervezetet, de mégsem fognak rajta változtatni
A Szerbiai Képviselőház tegnap megkezdte rendes tavaszi ülésszakát. A napirendi pontok között Szerbia schengeni fehér listára való kerüléséhez szükséges törvénytervezetek szerepeltek. A képviselők az ülést viszont újfent az ügyrend elleni panasszal kezdték, ugyanis a Szerb Pravoszláv Egyház követelése miatt a kormány visszavonta a napirendi pontok közül a diszkrimináció ellenes törvénytervezetet.
A szerb kormány szerdai ülésén fogadta el azokat a törvénytervezeteket, amelyek feltétlenül szükségesek Szerbia schengeni fehér listára kerüléséhez, majd azonnal a Szerbiai Képviselőházba küldte őket, hogy a tegnap kezdődő rendes tavaszi ülésszakon vitassák meg őket a mielőbbi elfogadásuk érdekében. Azonban tegnap reggel a kormány visszavonta a tervezetek közül a diszkrimináció ellenes törvénytervezetet, ugyanis a Szerb Pravoszláv Egyház nem értett egyet a szabad vallásgyakorlással kapcsolatos, valamint a szexuális orientáció miatti diszkriminációt megakadályozó cikkelyekkel. A kormány ennek ellenére délutáni ülésén mégis úgy döntött, módosítás nélkül helyezi vissza hétfőn a jogszabályt a parlamenti eljárásba.
A képviselők a napirendi pont szerint a nemzetközi jogi segítségről bűntények esetén, az anyakönyvekről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus pénzelésének megakadályozásáról szóló törvénytervezetekről vitáztak.
A Szerbiai Képviselőház tegnapi tavaszi ülésszakának első ülése ismét elégedetlenkedéssel kezdődött. A képviselők az ülés elején kérdőre vonták a kormányt, miért vonta vissza a diszkriminációt tiltó törvénytervezetet. Vladan Batić, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnöke az ülésen rákérdezett, hogy valóban a Szerb Pravoszláv Egyház követelése alapján vonták-e vissza a kérdéses törvénytervezetet.
– Az egyház nem képes rendet teremteni saját soraiban, de a kormány segítségével rendezkedik a parlamentben. Ez tragikus – mondta a párt elnöke.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is megkérdezte a kormányfőt, gondoltak-e a kormányban az alkotmányra, amely szerint az állam és az egyház külön van választva, amikor visszavonták a törvénytervezetet, majd választ várt arra is, mikor fogadja el a kormány a Vajdaság hatásköreiről szóló törvénytervezetet.
– Meg vagyok győződve arról, hogy a beterjesztett statútum nem alkotmányellenes – szögezte le Pásztor.
A diszkrimináció ellenes törvénytervezetet, az európai integrációs törvények egyik alapdokumentuma, a hitközségek pedig meg akarják dönteni, emelte ki Ivan Andrić, a Liberális Demokrata Párt képviselője.
– Melyik az a hatalom Szerbiában amely nagyobb lehet, mint a kormány és a parlament – kérdezte a képviselő.
Tomislav Nikolić, a Hajrá, Szerbia farakciófőnöke viszont a pravoszláv egyház védelmére kelt és kifejtette hogy a törvénytervezet visszavonása csak egy rutinszerű feladat volt.
Jelena Trivan, a Demokrata Párt sajtószóvivője ugyanakkor azt állítja, hogy a törvénytervezetet azért vonták vissza, mert további kiegészítő hangolás szükséges hozzá. Mint megjegyezte, a törvényhez nélkülözhetetlen a teljes közvélemény támogatottsága, ezért minden tényezőt figyelembe kell venni. Kijelentette, pártja a teljes egyenjogúságot támogatja, így mindenképpen a törvénytervezet elfogadása mellett állnak ki.
TELEFONON KERESZTÜL
A történelmi egyházak tegnap délután megerősítették, hogy megjegyzést fűztek a törvénytervezethez. A levelet, amelyet a Szerb Pravoszláv Egyház, a belgrádi Római Katolikus Püspökség, a szerbiai Iszlám Közösség, az Evangélikus közösség is aláírt, személyesen Slavica Đukić-Dejanović képviselőházi elnöknek adták át. A törvényről hat hónapon át tartott a nyilvános vita, de egyetlen egyházközösség sem fejtette ki a véleményét róla, hanem csak az elfogadása előtti éjszakán. A törvénytervezet visszavonásáról úgy döntöttek, hogy arról nem értesítették az előterjesztő munkaügyi minisztériumot sem. A tegnap délután megtartott kormányülésen viszont mégis úgy döntöttek, változtatás nélkül helyezik vissza a parlamenti eljárásba a törvénytervezetet.
Rasim Ljaljić, a törvénytervezetet benyújtó miniszter a tegnap délutáni kormányülés előtt bejelentette, meg fogja kérdezni, vajon ki kell-e kérni az egyház véleményét minden törvénnyel kapcsolatban? Mint megjegyezte, a tervezetet a kormány szerda este telefonon keresztül megtartott ülése során vonta vissza.
– Nem hívtak meg, azzal a kifogással, hogy nem voltam elérhető – nyilatkozta a munkaügyi miniszter.
Szavai szerint a diszkrimináció ellenes törvénytervezet készen áll és megfelel minden hasonló európai, valamint nemzetközi törvény színvonalával.
Saša Janković ombudsman a történtekkel kapcsolatban tegnap megjegyezte, hogy mindenkinek, így a történelmi egyházaknak is joguk van véleményt nyilvánítani a törvénytervezetekről, de mint mindenki más, ők is a törvény szerinti meghatározott nyilvános vita alatt tehetik meg.
– A törvénytervezet visszavonása a képviselőházi eljárásból, miután a közvita lezárult és a parlamenti bizottságok azt el is fogadták, annak a mutatója, hogy az intézményrendszerünk tulajdonképpen nem is intézményes – fejezte ki véleményét az ombudsman.
Vojin Dimitrijević, a belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója szerint az, aki meg akarja dönteni a törvényt, nem szeretné, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen.
– Szánalmas az az ország, ahol egy törvényt nyolc éven át készítenek elő, megtörténik vele kapcsolatban a nyilvános vita, majd a parlamenti bizottságok el is fogadják a tervezetet, erre közvetlenül a parlamenti vita előtt egy nagyobb hatalommal bíró személy nemtetszése miatt, az utolsó pillanatban visszavonják az eljárásból, telefonon keresztül – nyilatkozta Dimitrijević.
A NAPIRENDRŐL
Napirendi pont szerint a nemzetközi jogi segítségről bűntények esetén, az anyakönyvekről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus pénzelésének megakadályozásáról szóló törvénytervezetekről, illetve több nemzetközi egyezmény elfogadásáról vitáztak tegnap a képviselők. Snežana Malović igazságügyi miniszter beszámolója szerint a nemzetközi jogi segítségről szóló törvény magába foglalja az idegen országból származó személyek kiadatását is, de csak az ő egyetértésével. Mint megjegyezte, szerbiai állampolgárt továbbra sem adnak ki.
Milan Marković önkormányzati és közigazgatási miniszter viszont az anyakönyvekről szóló törvényt mutatta be. Mint megjegyezte, a törvénytervezet célja a nemzeti anyakönyvi jegyzék létrehozása, valamint az új anyakönyveknek nem lesz meghatározva az érvényességi idejük.
A Szerb Radikális Párt képviselői szerint felesleges nemzetközi jogi segítségről szóló törvényt létrehozni bűntények esetén, mivel vele kapcsolatban van elegendő rendelkezés a büntetőjogi törvénykönyvben. A terrorizmus elleni törvényekkel kapcsolatban pedig megjegyezték, Szerbiának 18 évnyi gyakorlata van a megjelölt térségben, miközben a kormány annak az Európai Uniónak az irányelveit követi, aki a terrorizmus legnagyobb támogatója.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője pozitívan értékelte az anyakönyvi kivonatok elektronikus elérését, majd kiállt amellett, hogy a nemzeti kisebbségek tagjainak jogukban álljon kérni, hogy a saját anyanyelvükön is fel legyen tüntetve a személynevük.
A képviselők tegnap befejezték a törvénytervezetekről szóló vitát, ma a nemzetközi egyezmények elfogadásával folytatják tovább a munkát a Szerbiai Képviselőházban. A tegnapi ülésen használták először a parlamenti ügyrendi szabályzat azon rendelkezéseit, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket a felszólalásokkal.
Szerkesztőségi össszefoglaló