Bojkott, vagy munka? - Heti Interjú

Mire lehet számítani a szerbiai parlament őszi ülésszakában?

Erről beszélgettünk Pásztor Bálinttal, a szerbiai képviselőház kisebbségi frakciójának a vezetőjével, a VMSZ és a Magyar Koalíció képviselőjével.

- A többhetes nyári szünet után szeptember 2.-án ismét összeül a szerbiai parlament. Mire lehet számítani a folytatásban? Zökkenőmentes lesz-e a munka, vagy a szerb radikális párti honatyák továbbra is obstruálni fogják a munkát?

- Hétfőn lesz egy frakcióvezetői egyeztetés Belgrádban. Megbeszéljük, hogy milyen módon fog a parlament működni. Az ülés után reményeim szerint tudni fogjuk, hogy mi következik az előttünk álló hetekben. Abban reménykedem, hogy érdemi munkával tud majd foglalkozni a képviselőház, hogy a napirenden szereplő kérdésekről folyik majd a vita, és hogy becikkelyezhetjük az EU-val aláírt társulási egyezményt, és ezt követően rohamléptekkel elindulunk az EU felé. Abban reménykedem, hogy a törvényhozás elkezdi azt a jogharmonizációs munkát, amelyet az elkövetkező években be kell fejezni. 150 ezer oldalnyi jogszabályt kell Szerbiának az EU jogrendjével összehangolni. Ennek a munkának a nagy része erre a parlamenti ciklusra hárul. Viszont nem mindenki gondolja azt a parlamentben, hogy ezt a felelősségteljes feladatot el kell végezni. Úgy tűnik, hogy a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt továbbra is úgy gondolják, hogy továbbra is mindenről beszélhetnek, hogy obstruálhatják a parlament munkáját, hogy az ország polgárainak érdekei ellen tehetnek. 

A VMSZ ellenzi az oroszokkal kötendő energetikai megállapodást!

- Melyek azok a jogszabályok, amelyeknek az elfogadása prioritást élvez?

- Második napirendi pontként az Orosz Föderációval aláírt energetikai megállapodásról kezdődik vita a parlamentben. Ez természetesen nem az EU-hoz való csatlakozás szempontjából fontos. Sőt, a VMSZ képviselői e szerződés becikkelyezése ellen fognak szavazni, mert meggyőződésünk, hogy túlságosan sok engedményt tett a szerb állam az oroszok irányában. Ez az egyezmény a vajdasági polgárok érdekeivel nincs összhangban, ezért nem tudjuk támogatni. Ennél sokkal fontosabb azoknak a törvénytervezeteknek az elfogadása, amelyek az országnak a fehér schengeni listára való felkerülését szolgálják. Ezek közé tartozik az országhatárok védelméről és az adatvédelemről szóló törvény és még néhány jogszabály, és ha közben a többi politikai követelménynek is megfelelünk - az év végéig kiszolgáltatjuk a még két bujkáló háborús bűnöst, akkor reálissá válhat az, hogy a következő évben megszűnjön a vízumkényszer. A jogharmonizációs munkát azonban ezt követően is folytatni kell.

A kormánykoalíció tagjaként a kisebbségi jogokért…

- A szerbiai kormánynak és parlamentnek bőven van törleszteni valója a kisebbségek irányában is. E tekintetben a VMSZ képviselői  milyen lépésekre készülnek?

- A VMSZ és a Magyar Koalíció jelen pillanatban része a kormánykoalíciónak. Azért van ez így, mert nélkülünk nem alakulhatott volna meg az Európa barát kormány. Viszont az, hogy mi most részesei vagyunk a kormánykoalíciónak, egyáltalán nem jelenti azt, hogy lemondunk azoknak az érdekeknek a képviseléséről, ami miatt mi ott vagyunk a parlamentben. Nem fogunk lemondani arról, hogy továbbra is képviseljük a magyarság érdekeit és nem fogunk lemondani arról, hogy a parlament, sürgősen fogadja el azokat a törvényeket, amelyek még hiányoznak ahhoz, hogy valóban arról beszélhessünk, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete valóban megoldottá válik Szerbiában, vagy legalább is valamilyen előrehaladás legyen tapasztalható. A legfontosabbak közé tartozik a nemzeti tanácsok megválasztásáról, hatásköréről és pénzeléséről szóló törvény elfogadása. Ez esetben egy többéves adósságát kell, hogy törlessze az állam a kisebbségek irányába. Megengedhetetlen, hogy pl. a Magyar Nemzeti Tanácsnak már közel két éve lejárt a megbízatási ideje és nincs jogi alapja annak, hogy újraválaszthassák a testületet. Valamint meg kell határozni, hogy egészen pontosan milyen hatáskörökkel rendelkezik a nemzeti tanács az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén. E mellett biztos garanciákat kell a törvénybe beépíteni a tanácsok pénzelésére vonatkozóan, hogy ne az aktuális miniszterelnök, vagy a pénzügyminiszter jóindulatától függjön, hogy az alkotmányos kategóriát képező nemzeti tanács működéséhes adottak-e az állam által nyújtott eszközök, annak érdekében, hogy a nemzeti tanácsok elvégezhessék azokat a feladatokat, amelyeket az alkotmány és a törvény a hatáskörükbe utal.

A médiaprivatizáció veszélye

- Ezen kérdésen kívül nagyon fontos még az, hogy a médiaprivatizáció kérdése megnyugtató módon rendeződjön. Mi az elmúlt mandátum végén kikényszeríttettük azt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvénybe bekerüljön egy szakasz, amelynek értelmében leállítják a médiaprivatizációt, és az önkormányzatok alapíthatnak kisebbségi nyelveken sugárzó elektronikus médiumokat. Megoldódni látszódott ez a kérdés, de a minap Milan Marković miniszter azt nyilatkozta, hogy tovább kellene folytatni a kisebbségi médiumok privatizációját is. Mi ezt nem fogjuk megengedni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségi elektronikus médiumok csak akkor maradhatnak fenn és láthatják el a nagyon fontos feladatukat, ha nem kerülnek magánkézbe. Ezen kívül fontos lenne egy új nyelvhasználati törvényt hozni, ugyanis a jelenleg hatályos nyelvhasználati törvény még 1991-ből származik, és nem segíti elő azt, hogy érdemben lehessen használni a kisebbségi nyelveket a bírósági, közigazgatási és egyéb eljárásokban.

Uniós csatlakozás a kisebbségi jogokért cserébe?

- És Ön, mint a szerbiai parlament kisebbségi képviselői csoportjának vezetője hogy látja, fennáll-e az a veszély, amelyre többször volt példa a múltban, hogy azt fogja mondani a miniszterelnök: most mindennél fontosabb az EU-s csatlakozás, most mindent ennek rendelünk alá, várjunk még a kisebbségi kérdés rendezésével… 

- Az elmúlt héten találkoztam Jelko Kacinnal, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjével és neki mondtam, hogy a vajdasági magyarság pontosan tisztában van azzal, hogy mennyire fontos Szerbia mielőbbi csatlakozása az unióhoz. És úgy gondoljuk mi is, hogy ez az ország első számú prioritása. Azonban teljesen legitimnek és normálisnak tartjuk mi azt, hogy ezeknek a kérdéseknek a keretein belül a kisebbségi kérdések megoldását is a zászlajára tűzze az új kormány. Nem csak azért, mert ha nem lettek volna kisebbségi szavazatok, akkor most nem Boris Tadić lenne a köztársasági elnök, és nem csak azért, mert a kisebbségi képviselők támogtása nélkül ez a kormány megbukna, hanem azért is foglalkoznia kell a kisebbségi kérdésekkel a kormánynak, mert egészen egyszerűen az EU-hoz történő csatlakozáshoz elkerülhetetlen az európai értékrend meghonosítása Szerbiában. Az európai értékrendnek pedig az is része, hogy egy országban, amely lakosságának a 18 százalékát a nemzeti kisebbségekhez tartozók teszik ki, tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat. Nem lehetnek egy országnak adósságai évekre visszamenőleg a kisebbségeivel szemben.

Kacin fogékony a kisebbségi kérdésekre

- És mit szólt mindehhez Jelko Kacin?

- Jelko Kacin egy jelentést fog az Európa Bizottság elé tárni az ősz folyamán, hogy pontosan mikor, azt még nem tudni. Ez azon múlik, hogy Szerbia mikor ratifikálja az EU-val kötött társulási megállapodást. Kacin láthatja, hogy tavaly augusztus óta - amikor utoljára találkoztunk Belgrádban – a nyitott kérdések továbbra is megoldatlanok maradtak, beleértve a kisebbségek részarányos foglalkoztatását is a közhivatalokban. Nem történt tehát előrelépés e nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése szempontjából. Én bízom abban, hogy mindez bekerül majd Jelko Kacin Szerbiáról szóló jelentésébe. Picit meglepődtem akkor, amikor a jelentéstevő konkrétan rákérdezett, hogy tapasztalunk-e mi, vajdasági magyarok, előrelépést az állami szervek részéről az 1944-es atrocitások tekintetében. Elmondtam neki, hogy sajnos nem tapasztalható az államhatalmi szervek részéről pozitív elmozdulás ebben a kérdésben, hogy Belgrádban még mindig nagyon sokan tagadják azt a tényt, hogy több tízezer magyart végeztek ki ártatlanul, bírósági ítélet nélkül 1944 őszén és 1945-ben. És elmondtam, hogy a Magyar Koalíció képviselői a közeljövőben, amikor majd úgy érezzük, hogy adott ehhez a politikai klíma, akkor egy rezolúció meghozatalát fogjuk javasolni a szerbiai parlamentben. Nagyon remélem azt, hogy a tartományi parlamenthez hasonlóan a szerbiai parlament is végre szembenéz majd ezekkel a véres megtorlásokkal. A kérdésfelvetésből látszik az, hogy Jelko Kacin tisztában van a mi problémáinkkal és bízhatunk abban, hogy a jelentése majd objektív lesz.        

TERNOVÁCZ ISTVÁN