„Azt szeretném, ha a szülővárosomért tevékenykedhetnék”
Interjú dr. Pásztor Bálinttal, a VMSZ alelnökével és szabadkai listavezetőjével
* Ön Szabadka polgármesterjelöltje?
— Én vagyok a Vajdasági Magyar Szövetség listavezetője, de mivel nem díszként vagyok a listán, és nem valamiféle trükknek, elterelő hadműveletnek a része ez, ha a VMSZ jó eredményt ér el, és nyer a választásokon, akkor igen, én leszek Szabadka polgármestere.
* Én nagyon szeretem Szabadkát, mégsem érzem túl jól magam ebben a városban az elmúlt években, nyilván ez az önök által balkanizálódásnak nevezett jelenség miatt van. Önnek mi a gondja a várossal?
— Az utóbbi években egy kicsit nyilvánvalóan eltolódtak a hangsúlyok, nem igazán használjuk ki Szabadka előnyeit. A városfejlesztés nem volt átgondolt, és nem mindegyik helyi közösség találja meg magát ebben a fejlesztési koncepcióban, amely az elmúlt évek városvezetését jellemezte. Azt szeretnénk, ha a szabadkaiság szelleme áthatná a városvezetést, vagyis a szecessziós városmagot meg kell őrizni, az épületeket fel kell újítani, Szabadka hangulatát meg kell becsülni, őrizni, és a városházától távolabb eső helyi közösségeket is fejleszteni kell, akár a városon belül vannak közigazgatásilag, akár a kültéri településekről beszélünk. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy amikor a szecessziós városmagról beszélek, és arról, hogy Szabadka jellegét meg kell őrizni, akkor ez egyáltalán nem zárja ki a beruházások lehetőségét. Megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartom például azokat az állapotokat, hogy néhány kilométerre a városházától nincs vezetékes víz vagy szennyvízhálózat. A kétirányú fejlesztést párhuzamosan kell végezni.
* Ez így mind rendben van, van víziójuk és egy relatív negatív véleményük a jelenlegi városvezetés munkájáról — ám a VMSZ is részese a városi hatalomnak. Eddig miért nem tudták érvényesíteni az elképzeléseiket?
— Erre két dolgot tudok mondani. Az egyik az, hogy négy évvel ezelőtt 11 mandátumot szerzett a VMSZ a 67-ből, ez borzasztóan kevés ahhoz, hogy a mi prioritásaink megfelelő szinten hangsúlyt kapjanak a város irányításában. Így döntöttek négy évvel ezelőtt a választók. Én nagyon bízom abban, hogy most másképp fognak. A másik, hogy a VMSZ valóban része a városvezetésnek, viszont én személy szerint a várossal kapcsolatos ügyekkel nem foglalkoztam, csak közvetetten — az Y elágazás és a Népszínház ügyében is többször nyilatkoztam, hogy mit tett a VMSZ frakciója Belgrádban. Ám most közvetlenebb módon szeretnék a város ügyeivel foglalkozni, egészen konkrét elképzeléseim vannak, és szerintem a politikai tapasztalatommal, a kapcsolataimmal oda tudnék hatni, hogy ez másként működjék a jövőben.
* Mi lesz a köztársasági képviselői mandátumával? Ki lesz a frakcióvezető?
— Ez nagyban függ a polgárok döntésétől. A polgármesterség és a képviselőség jogilag összeférhetetlen, úgyhogy ebben az esetben a polgármesterséget választanám. Ha a VMSZ nyer, vállalom a felelősséget és az ezzel járó munkát. Ebben az esetben a köztársasági parlamentben a listáról valaki más fogja elfoglalni a helyemet. A frakcióvezető pozícióról még korai beszélni. Biztosan lesznek olyanok a parlamentben, akik már évek óta képviselik a magyarságot, úgyhogy megvan hozzá a tapasztalatuk meg a tudásuk.
* Nem sajnálná?
— Valamilyen szempontból igen, hiszen nagyon szeretek és szerettem a parlamentben dolgozni. Ám Szabadka esetében lenne bőven tennivalóm, és vannak konkrét elképzeléseim.
* Mondjon néhányat!
— Nagyon komoly programmal fogunk a választók elé lépni. Ez most egy furcsa kampány, betartva a köztársasági válságstáb utasításait, játékszabályait csak júniusban kezdődhetett a klasszikus kampány, ám számos alkalom lesz, hogy az elképzelésekről konkrét településekre és -részekre lebontva beszéljünk. A nagyberuházásokat be kell fejezni, a színház építését, a wellnessközpontot. A Szabadka—Szeged vasútvonal kiépülése 2022 elején azt fogja eredményezni, hogy a város északi részén levő falvak — Királyhalom, Ludas, Nosza, Hajdújárás, de akár Palics is — konkrét és kitapintható fejlődésnek fognak indulni, lehetővé fog válni az, hogy az országhatár egyik oldalán éljenek az emberek, és a másik oldalán dolgozzanak. A városközpontnak a felújítása szintén prioritás, hogy a komparatív előnyök még hangsúlyosabban helyet kapjanak, ezek ugye a szecessziós épületek. Ezenkívül azok az infrastrukturális beruházások, amelyekről az előbb beszéltem. Egy olyan modern várost kell kiépíteni, amely a múltjából táplálkozik, viszont a vezetékes víz és a csatornahálózat a XXI. századnak megfelelő. Ezt átgondoltan kell csinálni, nem hirtelen felindulásból, hanem tervszerűen, a négyéves mandátum alatt hatalmas lépéseket tenni, hogy ne olyan állapotok legyenek, mint jelenleg.
* Az a hír járja, hogy Szabadka polgármesteri tisztségéért a VMSZ beáldoz egyes magyar önkormányzatokat, átengedve őket a haladóknak…
— Kétféle mendemonda járja. Az egyik ez. A leghatározottabban szeretném cáfolni, hogy bármiféle alku született a szabadkai polgármesteri székért cserébe. Az eddigi válaszaim alapján világos, hogy nem a személyes ambíciómról van szó, én azt szeretném, ha a szülővárosomért tevékenykedhetnék, és ha Szabadkát sikerülne visszatérítenünk a közép-európaiság útjára. Nagyon szívesen dolgoznék ennek érdekében, de ez nem öncélú ambíció. Nincs semmiféle alku, és még véletlenül sem tudom azt a helyzetet elképzelni, és soha nem mennék abba bele, de a VMSZ-ben sem jutott senki eszébe, hogy akár a zentai, akár a magyarkanizsai, akár a topolyai vagy bármelyik — reményeink szerint most megszerezhető — polgármesteri helyet a szabadkaira cseréljük. A másik mendemonda, melyet szeretnék cáfolni, hogy megvan az alku, és bármilyen választási eredmény is születik, én leszek a polgármester. Ezt azok terjesztik, akiknek az az érdekük, hogy a VMSZ „elaludjon”, és minél gyengébben szerepeljen a választásokon. Tehát akkor fog a VMSZ polgármestert adni a városnak, ha azt az emberek a választásokon úgy gondolják.
* Ha a magyar lakosság részarányát vesszük figyelembe, akkor a matematika azt mutatja, hogy csak a magyar szavazók megszólításával ez nem sikerülhet, a más nemzethez tartozókat is meg kell nyerni az ügynek.
— A mi programunk és elképzeléseink támogatásában másokra is számítunk. Mi egy magyar párt vagyunk és maradunk, de azt gondoljuk, hogy az, amiről eddig beszéltem, illetve a programunk más elemei teljes mértékben elfogadhatóak lehetnek másoknak is. A miénk egy lokálpatrióta program, azt szoktuk mondani, hogy Szabadka a szenvedélyünk, és a közép-európai Szabadka nem csak a magyarok érdeke — ám a magyaroké mindenképp. Hadd mondjak egy példát! Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy úgy tűnhet, Szabadkán nincs egyetlenegy alkalmas orvos sem, aki a közkórház igazgatója lehetne, és ezért importálni kell. Az is megengedhetetlen, hogy ha megnézzük, kiket vettek fel orvosnak az elmúlt négy évben a kórházban, akkor azt fogjuk látni, hogy nemcsak nemzetiségi alapon lesújtó ez a kép, hanem olyan szempontból is, hogy hány szabadkai illetékességű, illetve itt született szakembert alkalmaztak. Ezen is változtatni kellene, hiszen vannak nekünk Szabadkán orvosaink, akik dolgozhatnának a kórházban. Ezek a céljaink mindenki számára elfogadhatóak kellene hogy legyenek, akiknek Szabadka és a szabadkaiak sorsa fontos.
* Más magyar önkormányzatokban kik a polgármesterjelöltek?
— Csak Szabadkán mondtuk ezt így ki. Ami a többi önkormányzatot illeti, megvannak a listavezetők, de a választások után fogjuk eldönteni, kik fogják betölteni a polgármesteri tisztséget. Abban bízom, hogy a jelenlegi három mellett még néhány önkormányzatban olyan kondícióban leszünk, hogy polgármestert tudjunk adni.
* Köztársasági, illetve tartományi szinten mik a prioritások?
— A munka folytatása. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy magyar ügyekben csak a VMSZ járt el a tartományban és a köztársaságban is. Szeretnénk, ha önálló frakciónk lenne mindkét parlamentben, hiszen ez adja meg maximálisan az önálló mozgásteret. Ami pedig a programot illeti: magyar ügyek, tehát az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat, a részarányos foglalkoztatás, az infrastrukturális beruházások azért, hogy a magyarok által lakott önkormányzatok ne szakadjanak le, és megfelelő fejlesztések menjenek végbe országos, illetve tartományi eszközökből; a mezőgazdaság kérdésköre, hogy végre megoldódjon a termelők nyugdíjbiztosítási járulékának kérdése, és igazságossá váljon a szabályozás; valamint az európai integráció témája. Biztos vagyok abban, hogy egyre hangsúlyosabban fog előtérbe kerülni a környezetvédelem kérdése.
FEHÉR MÁRTA