Az összefogás jegyében
Maradékon tizedszer emlékeztek meg a szabadságharc eseményeiről
A szerémségi Maradékon is megemlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, azon belül is az 1848. március 15-ei eseményekről. Arról a napról, amikor történelmi nagyjaink olyan példát állítottak számunkra, ami a ma emberének is példaértékű. Ismerjük és tudjuk is, hogy mit ünneplünk ezen a napon, a magyar nép harcát a szabadságért. Azt, amikor Petőfiék elindultak a Pilvax kávéházból, ahogyan lefoglalták Landerer nyomdáját, kinyomtatták a 12 pontból álló követeléseiket, azt, hogy az elnyomó Habsburg-hatalom ellen tízezres lelkes tömeg skandálta, hogy „a magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”.
Ezekre a pillanatokra emlékeztek március 16-án a maradéki művelődési otthon székházában, ahol szép számban gyűltek össze a vendégek. Rendezvényük különlegességéhez az is hozzátartozott, hogy idén 10. alkalommal emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc eseményeiről, ami nagy szó, hiszen a végek végén, egy olyan szórványterületen, ahol már igen csekély számban van jelen a magyar, hatványozottan fontosak nemzeti eseményeink.
– Az első megemlékezést 2009-ben tartottuk az üres, lakatlan református parókián, a VMSZ szerémségi körzetének szervezésében. Maroknyian voltunk, és nem kis rettegésben, hogyan fogadják majd „magyarkodásunkat” ebben a közegben, ahol csak egy „csepp vagyunk a tengerben”, hiszen ezen a nagy területen, amit a Duna és a Száva határol be, mindössze 3000–3500 ember vallja magát magyarnak – mondta Berta Zoltán, a Szerémségi Vajdasági Magyar Szövetség körzetének alelnöke, és azt is elmondta, mennyire fontos megmaradásunkhoz az anyaország támogatása, húzóereje, amit az utóbbi tíz évben nagyon is megtapasztaltak.
Ahhoz, hogy ez a húzóerő működni tudjon, szükség van azokra az intézményekre, mint a Magyar Nemzeti Tanács vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, amelyek képviseltették is magukat Maradékon, Erdődi Edvina MNT-alelnök, Sárközi István, az MNT kulturális bizottságának az elnöke, illetve Sutus Áron, a VMMSZ elnöke személyében. Jelen volt még kiemelt vendégként Pál Károly, a VMSZ alapító tagja, a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület tiszteletbeli elnöke, Galambos László, szintén a VMSZ képviseletében, Bordás Győző mgr. író, költő, Kovács Gabriella a tartomány képviseletében, az egyház nevében pedig Halász Dániel maradéki református lelkész, illetve a tiszakálmánfalvi katolikus egyház plébánosa, dr. Szöllősi Tibor atya. Mellettük megtisztelte a programot jelenlétével Zdenyák Katica, a satrincai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnök asszonya, Milánović Ottilia, a tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnök asszonya, Simonyik Zlatko, a szávaszentdemeteri Szerémség Művelődési Egyesület alelnöke, Snejder Sándor, a Dél-bácskai Szórványközpont vezetője, helyi képviseletként és egyben a műsor aktív tagjaként pedig Berta Géza, a maradéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke.
Felszólalt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője, aki szintén köszöntötte az egybegyűlteket, Kaszab Róbert, a belgrádi nagykövetség diplomatája pedig Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének az üzenetét hozta el személyesen a maradéki közösségnek.
A hangulat ünnepélyességéhez a helyiek és a környékbeli településről érkezett vendégek műsorszámai is sokat hozzátettek. A maradéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vegyes kórusa katonadalokat adott elő, Koroknai Hunortól meghallgathatták Petőfi Nemzeti dalát, illetve a dobradósi asszonyok és a mitrovicai vegyes kórus dalai is szebbé varázsolták az estét.
Fontos részét képezte a programnak az idei Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak a munkája is. Schön Bálint, aki Maradékon teljesít szolgálatot, Gábor Áron rézágyúja címmel a szebeni vár ostromának rövid, tömör párbeszédes történetét dolgozta fel a maradéki magyar tagozatos gyerekekkel. Elmondása szerint a produkciójukban szereplő gyerekek közül már többen alig vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul, de a tanítónők, Halász Hargita és Bárdos Lívia fáradhatatlan munkájának köszönhetően szépen fejlődik, gazdagodik a gyerekek nyelvtudása. Ehhez a munkához igyekszik ő maga is minél többet hozzátenni. A másik Petőfi-ösztöndíjas, Mitru Barbara, aki Tiszakálmánfalván tevékenykedik, szintén színvonalas előadással készült. A tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Varázslók ifjúsági csoportjával „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” címmel verses, zenés, táncos produkcióval készültek.
Zárásként pedig szintén a maradéki vegyes kórus lépett színpadra, akiket a lelkes muzsikusok, Darázs Imre, Detelin József, Detelin Tibor, Berta Áron kísért és Nagy Bence, aki már évek óta közreműködik mind a maradéki néptáncosok, mind a vegyes kórus munkájában. Az idei év során a zenét szolgáltató csapathoz csatlakozott Merković Filip és Remlinger Roland is, akik szintén hozzájárultak az este hangulatához. A műsor után a zenészek közreműködésével folytatódott az este, nótázással, tánccal és megannyi koccintással. Berta Géza, a maradéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke azt is megosztotta velünk, hogy az ilyen összejövetelek mind azt bizonyítják, hogy van miért tenni, van miért küzdeni, hiszen a végek végén is van magyar, nem is kevés. Ha összefogunk, akkor megőrizzük és erősítjük is magyar közösségeinket a szerémségi magyarlakta településeken is.
SZABÓ NÓRA