A csend már a múlté
Pásztor Bálint: A magyarkanizsai és a szabadkai polgárok élete nem olyan, mint amilyen korábban volt
A hónap utolsó csütörtökje lévén a köztársasági parlament képviselői tegnap képviselői kérdéseket intézhettek a szerb kormány jelenlevő tagjaihoz. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője a Szerbián át az Európai Unióba tartó migránsok kapcsán Aleksandar Vučić miniszterelnököt tervezte kérdezni, a kormányfő azonban nem jelent meg az ülésen, így Pásztor kérdésére Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter válaszolt.
Horgoson új határátkelő nyílik, ugyanakkor nem minden ember lép egyik ország területéről a másik területére a hivatalos határátkelőhelyeken át, fogalmazott Pásztor, mondván: ez a tény komoly nehézségeket okoz a szerbiai emberek életében.
– A magyarkanizsai és a szabadkai polgárok élete már nem olyan, mint amilyen korábban volt. Azért nem, mert Magyarkanizsára naponta több mint ezer, sőt, akár 1500 migráns érkezik. Ezek az emberek java részt a városházától ötven méterre fekvő parkban tartózkodnak. A helyiek már nem mehetnek gyermekeikkel a játszótérre, nem tölthetik idejüket a parkban és az egyéb nyilvános területeken, életük gyökeresen megváltozott. Magyarkanizsát évtizedeken át a csend városaként emlegették. A településnek 9500 lakosa van. Ebbe a kisvárosban naponta több mint ezer migráns érkezik. A migránsok között szinte naponta történnek kisebb incidensek. Szerencsére eddig nem történt incidens a migránsok és a helyiek között, ugyanakkor a lakosok lassan elveszítik türelmüket. A helyiek nevében kérdezem a szerb kormánytól, hogy mit tervez tenni ebben a kérdésben. Tisztában vagyok vele, hogy világméreteket öltött problémáról van szó, amelyre egyelőre az Európai Unió sem találta meg a megfelelő megoldást. Ez mind tény, ugyanakkor a helyiek mindennek ellenére megoldásra számítanak a kormánytól. Az is érdekelne, hogy Magyarkanizsa és Szabadka számíthatnak-e a kormány bárminemű anyagi támogatására – fogalmazott Pásztor.
Aleksandar Vulin szociálpolitikai miniszter Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetőjének migránsokkal kapcsolatos kérdésére azzal kezdte válaszát, hogy Pásztor Istvánnal, a Tartományi Képviselőház elnökével ma ellátogatnak Magyarkanizsára és Szabadkára, hogy személyesen mérjék fel a helyzetet. Magyarkanizsán egy befogadóközpontot is megnyitnak azok számára, akiket a Magyarország és Szerbia közötti toloncegyezmény értelmében Magyarország visszatoloncol Szerbiába, emelte ki Vulin.
– Összetett problémáról van szó. Sem Szabadka, sem Magyarkanizsa nem szeretné, ha területén menekülttábor nyílna. A hatályban lévő szerbiai törvényekkel összhangban a menedékért folyamodó emberek szabadon közlekedhetnek az ország területén. Senki nem tartóztathatja fel őket. Ez a nemzetközi szabályozás értelmében van így, az egész világ felhördülne, ha akadályoznánk a migránsokat mozgásszabadságukban. Tudom, hogy milyen a helyzet Magyarkanizsán. Több alkalommal is beszélgettem már a témáról a helyi vezetéssel és minden lehetséges módon segítjük őket. A menekültek számára lehetővé tesszük, hogy amíg az országban tartózkodnak, addig civilizált körülmények között éljenek. Hiszem, hogy ha megnyílik a befogadóközpont, akkor kevésbé lesz érzékelhető a jelenlétük, legalábbis a városközpontban. Szabadkán a valamikori téglagyár területén igyekszünk valamiféle szálláshelyet biztosítani számukra. Ismétlem, nem tartóztathatjuk fel ezeket az embereket. Mindannyijuknak azt tanácsoljuk, hogy utazzanak valamelyik szerbiai menekülttáborba, kényszeríteni azonban nem tudjuk őket erre. Anyagi segítséget eddig is biztosítottunk a szóban forgó települések számára, ezt a jövőben is folytatjuk. Közmunkára alkalmazott személyek segítségével igyekszünk majd még hatékonyabban fenntartani a tisztaságot Magyarkanizsán, Szabadkán, Preševóban, Zaječarban, és mindenhol máshol, ahol nagyobb számban vannak migránsok. Hogy mindenki érezze a probléma súlyát: tavaly egész évben 16 500 személy folyamodott menedékért az országban, idén eddig már 64 022-en. Ezek az emberek nem akarnak Szerbiában maradni. Amíg itt vannak, addig igyekszünk megkönnyíteni életüket. A migránsok élelmezésére, a szükséges gyógyszerekre és tisztálkodási eszközökre az ország naponta nagyjából 15 ezer eurót költ. Az EU-nak végre állást kell foglalnia, hogy milyen állásponton van a migránsokkal kapcsolatban. Személyes véleményem szerint az EU-nak két lehetősége van: vagy közbenjár, hogy Észak-Afrikában véget érjenek az aktuális fegyveres összecsapások és ezek az emberek ne legyenek kénytelenek elmenekülni otthonaikból, vagy befogadja őket. Harmadik megoldás – esetleg az, hogy nálunk maradjanak – nincsen – fejtette ki Vulin.
Replikájában Pásztor közölte: tudja, hogy ezek az emberek nem kívánnak az országban maradni, ugyanakkor továbbra is az a lényeg, hogy naponta több mint ezren érkeznek. Akárhogyan is van, elsősorban a szerbiai polgárokra kell gondolni, húzta alá Pásztor, mondván: „Több kérdés is megfogalmazódik az emberben. Hogyan érkeznek a migránsok Szabadkára és Magyarkanizsára? Őrzi-e Szerbia déli határait bárki is? A migránsok áthaladnak a termőföldeken és a gyümölcsösökön, hatalmas károkat okozva a termelőknek. Ki téríti meg veszteségüket? Amikor anyagi segítségről beszéltem, arra is gondoltam, hogy az állam segíteni tervezi-e például a magyarkanizsai kommunális közvállalatot, hiszen a migránsok miatt megsokszorozódott munkájuk. A helyi vendéglátóipari létesítményekben nincsen hely, a postahivatalokban is migránsok kígyózó sora várakozik – így van ez Belgrádban is, néhány méterre a parlament épületétől. Az autóbuszokban nincsen hely a szerbiai embereknek. És akkor még nem beszéltem az idegenforgalomban jegyzett veszteségekről. Magyarkanizsán csupán augusztusban négy fontosabb rendezvényre kerül sor. Nagyjából 3 ezer, 4 ezer vendégre számítanak, de a vendégek lemondják szobafoglalásaikat. Ezt a veszteséget ki téríti meg? Tudom, hogy Szerbia nem tehető felelőssé ezért a helyzetért, ugyanakkor úgy érzem, hogy a kormány az eddigieknél többet is tehetne a probléma megoldásának érdekében.”
Erre a fejtegetésre reagálva Vulin a Magyarország által megépítendő részleges határzár témáját érintette. Ha Szerbia északi régiójában bárhol is menekülttábor létesülne, Magyarország azzal érvelhetne, hogy azért építi a kerítést, mert Szerbia „gyűjti a migránsokat és átküldi őket a határon”.
– A fal a probléma. E miatt a fal miatt sietnek a migránsok, hogy minél előbb átérjenek Magyarország területére és ezért vannak ennyien az ország északi részén. Egyébként ami déli határainkat illeti, nagyon is őrizzük ezeket. A nemzetközi közösség kritizálja is ezért Szerbiát. A nemzetközi közösség több alkalommal is felhívta már figyelmünket arra, hogy az alapvető emberi jogok mentén mindenkinek lehetővé kell tennünk az országba való belépést. Másrészről a nemzetközi közösség arra is panaszkodik, hogy miként léphet be, illetve ki Szerbiából mindenki olyan egyszerűen, mint a migránsok. Nagyon nehéz mindkét követelménynek megfelelni, sőt, szerintem ez lehetetlen. Nem tudom, hogy mit kellene a menekültekkel tennünk. Bűncselekményt eddig nem követtek el, nem raboltak, nem gyilkoltak, csupán szabálysértésekről tudunk – fogalmazott Vulin.
Pásztor értékelése szerint a magyar határzárnak nem a szerbiai parlamentben kellene témának lennie, Magyarországnak van belgrádi nagykövete, a témával kapcsolatos észrevételeket vele is meg lehet osztani. Mint kifejtette, nem Magyarország sajtófelelőse és a parlamentben arról kell beszélgetnie a feleknek, hogy mit kíván tenni az ügyben a szerb kormány. Pásztor reményét fejezte ki, hogy a közös igyekezetnek köszönhetően a magyarkanizsaiak, a szabadkaiak és a preševóiak, illetve minden más szerbiai érintett hamarosan ismét normális életet élhetnek.
P.E.