Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2005. évi tevékenységéről
Elnök Úr, Tisztelt Tanácstagok!
„Semmi sincs egészen úgy…”- írta Füst Milán. Az elmúlt időszakban sokan formáltak véleményt, részigazságokat megfogalmazva, a Magyar Nemzeti Tanács munkájával, de még inkább „csak úgy” az MNT-vel kapcsolatban. Ezen vélemények jelentős része nélkülözte a tárgyilagos megítélés szándékának szikráját is. Túlnyomórészt elfogult meglátásokkal találkozhattunk, akár támogatólag, akár támadólag hangoztak is el országos kisebbségi önkormányzatunkkal kapcsolatban.
Annak érdekében, hogy aki arra hajlandó, objektív véleményt alakíthasson ki az MNT munkájával kapcsolatban, tényekre van szükség. Az előző éves jelentésekkel ellentétben ezért, ezúttal mellőzve az értékítéleteket és egyes kérdések jelentőségének elemzését, kizárólag a tényekre szorítkozom.
Úgy gondolom, hogy a mi mindannyiunk munkájának értékelése érdekében, vagyis az emberi igazság, az Egész ideájának megközelítése érdekében, Tényekre van szükség. Tényekre, színes tinták és fekete zsírszínes nélkül.
Az Intéző Bizottság közoktatásra vonatkozó 2005. évi munkatervének kidolgozásakor komoly reményeket fűztünk A nemzeti tanácsok megválasztásáról és hatásköreiről szóló törvény megalkotásához. Ebben a mindezidáig törvényerőre nem emelt tervezetben olyan hatáskörök átruházása is szerepel a nemzeti tanácsokra, amelyek az autonóm magyar iskolahálózat kialakításának előfeltételei.
A fentiek reményében szerveztük meg 2005. február 12-én a Vajdasági Magyar Iskolahálózat-fejlesztő Konferenciát, amelyen Vajdaság valamennyi oktatási alrégiójából érkező oktatási szakemberek, intézményvezetők, civil szervezetek képviselői, önkormányzati oktatási referensek vettek részt.
Az előzetes helyzetfelmérést és a helyi sajátosságok megismerését követően a cél az anyanyelvű oktatás lehetőségeinek fenntartása és kiszélesítése volt. Önálló magyar iskolák, a két tannyelvű iskolákban történő anyanyelvű oktatás, iskolaközpontok, kihelyezett tagozatok, kollégiumok-, diákbuszok igénye és gondjai kerültek megvitatásra.
A Konferenciát követően beérkező szekció-beszámolók összegzése igazolta, hogy a Vajdasági Magyar Iskolahálózat kiépítése egységes elvek alapján kialakított, ugyanakkor régióspecifikus megoldásokat igényel. A magyar népesség számaránya alapján meghatározott oktatási alrégiók iskolahálózat tervét az alapelvekre épülően községenként, településenként kell fenntarthatóvá alakítani, a helyi oktatási szakemberek, testületek bevonásával. Ennek a munkának folyamatosnak kell lennie, hiszen a jogszabályi háttér és a politikai viszonyok szinte naponta változnak. Ezekre az alappillérekre épülve lehet oktatási hálózatunk az ország oktatási rendszerének autonóm alrendszere.
Fontos eredményként nyugtázhatjuk, hogy többéves küzdelmet követően áttörést tudtunk elérni a nem állami kollégiumok (Emausz Kollégium, Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek által fenntartott nagybecskereki leánykollégium) pénzelése ügyében.
A tordai iskola önállósulásának kivívása is realitásnak tűnik. A Köztársasági Kisebbségi Tanács, valamint a Kormányközi Vegyes Bizottság ülésein az MNT vezetői a tordai és magyarittabéi iskola önállósulási kérelmének megoldását sürgették. Rövidtávon a tordai iskola önállósulásához adottak a feltételek, ugyanis a közelmúltban, a begaszentgyörgyi önkormányzat vezetői is támogatásukról biztosították az MNT képviselőit.
Az Iskolahálózat-fejlesztő Konferencián is láthattuk, hogy nem csak e két településen szembesülnek hatalmas gondokkal a magyar oktatás érdekében tevékenykedők. Ezért tartom nagyon fontosnak a KVB 2005. október 10-én megtartott II. ülésének jegyzőkönyvébe foglalt ajánlást, miszerint a szerbiai Oktatási Minisztérium az MNT szaktestületei javaslatának figyelembevételével döntsön a közoktatási intézmények kihelyezett tagozatai önállósulási kérelmeinek ügyében.
A szerbiai Oktatási Minisztérium jóváhagyta az MNT Oktatási Bizottsága által kérvényezett magyarországi tankönyvek, munkafüzetek, és tanári kézikönyvek behozatalát és használatát a 2005/2006-os tanévben. A jóváhagyás több kiadó 1., 2. és 3. osztályos tankönyveire, 41 címszóra vonatkozik. Ezzel a végzéssel az engedélyezett anyaországi tankönyvek listája elérte a 145 címszót. A közelmúltban, a megfelelő szakaktívák javaslata és az OB döntése alapján újabb 23, negyedikes általános iskolai tankönyv jóváhagyását kérelmeztük.
Tekintettel arra, hogy a 2004-ben engedélyezett magyarországi szaktankönyvek gazdasági ára nem teszi lehetővé a diákok általi megvásárlást, az Oktatási Bizottság pályázott a Tartományi Oktatási Titkárságnál azok iskolakönyvtári beszerzésére. A pályázaton elnyert összegből három vajdasági szakközépiskola könyvtára gazdagodik majd magyar nyelvű szaktankönyvvel. Az MNT együttműködése a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkársággal a Tankönyvekről és taneszközökről szóló törvénytervezet véleményezésében is megmutatkozott.
Továbbra is prioritásként kezeljük a hazai, vajdasági szerzők által írt tankönyveket, így a tavalyi évben véleményeztük és kiadásra javasoltuk az újvidéki Tankönyvkiadó által készített iskoláskor előtti füzeteket és játékos lapokat (3 cím), általános iskolás tankönyveket (3 cím), köztük az első vajdasági magyar szerző által írt zenekönyvet, a magyar történelemre vonatkozó kiegészítőt (1 cím), valamint az általános és középiskolai házi olvasmány-listát. Az idei évben további 9 vajdasági magyar szerző kézirata kerül a nyomdába (köztük az új hetedikes Olvasókönyv, a Kiegészítő a nyolcadikos magyar képzőművészet, valamint a nyolcadikos történelem tananyag oktatásához, A magyar nemzet és Magyarország története a kiegyezéstől a rendszerváltásig címmel).
Kezdeményeztük a szerb nyelv oktatása tanterveinek és módszertanának felülvizsgálatát. Nemzeti történelmünk oktatásának korszerűsítése érdekében is tettünk erőfeszítéseket a szerbiai minisztérium illetékeseinél.
A Tartományi Oktatási Titkársággal és a Vajdasági Pedagógiai Intézettel kialakított együttműködés a tantervek kidolgozása és elfogadása terén is érvényesült a 2005. év folyamán. Az MNT OB jelölt ki és kért fel szerzőket a magyar nyelv, valamint az anyanyelvápolás tanterveinek megírására a módosított oktatási reform szerint induló általános iskola 4. osztálya számára.
A Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium magyar irodalom és magyar nyelv tanterveinek elkészítése és elfogadása is megtörtént a 3. és 4. osztály számára.
A tehetséggondozó gimnáziumok működését és fejlesztését folytatólagosan támogattuk. Az elmúlt évben, a HTMH által a Délvidéki Alap terhére folyósított támogatásból a Szekeres László Alapítvány a két kiemelt jelentőségű oktatási intézményünk számára mintegy 24 millió dinárt hagyott jóvá. A tehetséggondozó gimnáziumok működését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma is támogatta 5-5 millió forinttal.
Sor került – a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság felkérése alapján a magyar tanítói és magyartanári szakvizsga letételéhez szükséges témák és kérdések listájának kidolgozására (magyar nyelvből az általános iskola I-IV.,V-VIII. osztályának, valamint a középiskolák I-IV. osztályának tananyagából).
Az elmúlt év során is folyamatosan építettük a kapcsolatot az oktatási intézmények vezetőivel, községi oktatási felelősökkel és oktatást segítő civil szervezetekkel
Folyamatosan működik az MNT által kialakított és fenntartott Vajdasági Magyar Oktatási Honlap. A 2005-re tervezett Vajdasági Magyar Regionális Sulinet kidolgozásának első szintje elkészült. A tantárgyak közül kidolgozásra kerültek a prioritásként szereplő történelemre vonatkozó tantervek, tankönyvek, oktatást segítő digitális formátumú eszközök. Az Itthon 2000 terén előrelépés az elmúlt évben kialakított közvetlen digitális kapcsolatlehetőség a munkakeresők és a munkát kínáló cégek között. Az adatbázis frissítése is folyamatos, valamint kidolgozásra került a közvetlen bejelentkezés rendszere. Bővítésre került a diplomahonosításra vonatkozó tájékoztatás és kapcsolat-felvételi útmutató.
2005. december 2-án Szabadkán aláírásra került az a Memorandum, amely a magyar oktatási tárca által kidolgozott ösztöndíj reform-koncepcióját is tartalmazza. A Kasza József és Szabó Vilmos által aláírt dokumentum szellemében a vajdasági fiatalok is tandíjmentes egyetemi alapképzésben részesülhetnek majd Magyarországon, tehát a szülőföldön tanulást elősegítő felsőoktatási ösztöndíj-rendszer kidolgozásának befejezése elengedhetetlen.
A felsőoktatásról szólva ebben az évben végre leszögezhetjük, hogy közös erővel - a VMSZ, Szabadka önkormányzata, a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság és az MNT eredményeként - kiharcoltuk a szabadkai Tanítóképző Kart. Annak ellenére, hogy a Kart a Tartományi Képviselőház még 2004 májusában megalapította, tavaly még csak arról beszélhettem, hogy az erőfeszítések dacára sem büszkélkedhetünk áttöréssel e témában.
A szerbiai kormányzat hosszú hónapokon át akadályokat gördített a szabadkai Tanítóképző működése megkezdése elé. A szabadkai mellett ellehetetlenült a verseci és a mitrovicai tartományi alapítású tanítóképző megnyitása is. Az elmúlt két évben a többi érdekelt nemzeti tanáccsal és a tartományi titkársággal történő egyeztetést követően számos megbeszélést folytattunk a szerbiai minisztérium vezetőivel. A kérdést több ízben napirendre tűzettük a Köztársasági Kisebbségi Tanács ülésén is.
Tavaly azt mondtam, hogy annak ellenére, hogy a Tanítóképző Kar működése megkezdésének elmaradása a 2004. év egyik legnagyobb sikertelensége, mégis úgy látom lesz elég együttes energiánk közös célunk eléréséhez. Annak köszönhetően, hogy az MNT javaslatára a Kormányközi Vegyes Bizottság is foglalkozott a kérdéssel, sikerült a problémát államközi szintre emelni. Még a KVB első ülésén elfogadott jegyzőkönyv értelmében ugyanis a szerbiai illetékesek kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy biztosítják a teljes körű anyanyelvi képzést az óvóképzésben és a tanítóképzésben. Ezzel összhangban, pedig a Vegyes Bizottság javasolta a szabadkai székhelyű Tanítóképző Kar működése megkezdésének támogatását, valamint azt, hogy a szerb kormány vizsgálja meg a többszakos tanárképzési modell kialakításának lehetőségét. 2005 nyarán, a Köztársasági Kisebbségi Tanács javaslatára, az MNT szakértői elkészítették a kar akkreditációs dokumentációját, majd koratavasszal az Újvidéki Egyetem is befogadta a szabadkai tanítóképzőt, mégha nem is önálló jogi személyként. Most már biztosra vehető, hogy október elsején megnyitja kapuit a szabadkai Tanítóképző Kar. Fontos tény, hogy a Szekeres László Alapítvány a HTMH által a Délvidéki Alap terhére folyósított támogatásból közel 10 millió dinárt biztosított a Tanítóképző Karnak otthont adó Sárgaház felújítására.
A következő időszakban a többszakos tanárképzési modell feltételrendszerének megteremtése érdekében kell tevékenykednünk.
A tavalyi évben előrelépés történt a kisebbségi egyetemi csoportok pénzelése ügyében, valamint az Újvidéki Egyetem hallgatói tizenöt év után újra magyar nyelven hallgathatnak néhány általános tantárgyat.
A Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusával tavaly elsőízben szerveztük meg a Vajdasági Magyar Tudomány Napjának központi ünnepségét.
A Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottsága 2005-ben is kiemelt figyelmet szentelt a vajdasági magyar tájékoztatás kérdésének. A tevékenység homlokterében a Magyar Szó Kft. átszervezésével kapcsolatos feladatok álltak. Ez a kérdés élénk érdeklődést váltott ki a vajdasági magyar közvéleményben. A részben mesterségesen felkorbácsolt indulatok lecsillapodása után azonban egyértelművé vált, hogy az MNT, amely az előző évben távlati célkitűzésével összhangban átvette a Magyar Szó és a Hét Nap alapítói jogait, az újvidéki székhelyű lapkiadó vállalat átszervezésével tulajdonképpen csak azt a lépést tette meg, amelyre már évekkel ezelőtt szükség lett volna a Magyar Szó Közvállalat, illetve jogutódja, a Magyar Szó Kft. gazdasági talpra állítása érdekében. Nagy örömre ad okot, hogy a Szülőföld Alapnál elnyert mintegy 70 millió forintnyi támogatásból beszerzett nyomdagép jelentős mértékben járul majd hozzá a Lapkiadó Kft. versenyképességéhez.
Az átszervezés keretében foglakoztunk a Képes Ifjúság helyzetével és jövőjével is. Az IB támogatta az elképzelést, hogy az ifjúsági hetilapot, amelynek példányszáma az utóbbi években annyira lecsökkent, hogy nyomtatásának gazdasági indokolatlanságán túlmenően megjelentetésének értelme is kérdésessé vált, ezentúl a Magyar Szó szerdai mellékleteként jelenjen meg. Ez az intézkedés két szempontból is helyesnek bizonyult, hiszen bebizonyosodott, hogy a mellékletként megjelenő Képes Ifjúságból az eddiginél kis híján tízszer több példány jut el az olvasókhoz, ugyanakkor a Magyar Szó szerdai példányszáma is növekedést mutat.
Az MNT az alapítói hatáskörökkel összhangban, több ízben is kísérletet tett a Magyar Szó és a Hét Nap gazdasági helyzetének javítására. A tartományi kormányfővel és a szakminiszterrel folytatott tárgyalásoknak köszönhetően sikerült kieszközölni, hogy a tartomány póteszközeiből fedezzék a napilapunkra nehezedő átöröklött adósság nagy részét, valamint, hogy Szerbia és Vajdaság szavatolja az átszervezéshez kapcsolódó szociális program anyagi hátterét, amelynek biztosításáig nem történhetnek elbocsátások.
A Tartományi Végrehajtó Tanácsban folytatott tárgyalások során az MNT IB tagjai ismételten indítványozták a vajdasági magyarság gyermeklapjai, a Mézeskalács és a Jó Pajtás állami támogatásának visszaállítását. Noha ebben a kérdésben kézzelfogható eredményeket még nem sikerült elérnünk, látok esélyt arra, hogy alapítói jogaik átvételét követően a következő költségvetési évtől a súlyos anyagi helyzetben levő gyermeklapjaink is felkerüljenek a költségvetési forrásokból támogatott sajtószervek listájára. Hasonló módon kell rendeznünk az Új Kép pedagógiai folyóirat helyzetét is.
Foglalkoztunk az önkormányzati alapítású nyomtatott médiumok jövőbeni helyzetének rendezésével is. Ezen médiumok alapítói jogainak átruházásával a helyi magyar civil szervezetekre, megnyugtató megoldást találtunk a kötelező privatizációra.
A nyomtatott sajtót érintő kérdések mellett az MNT IB figyelemmel kísérte a magyarul is sugárzó vajdasági elektronikus médiumok tevékenységét is. Korábbi gyakorlatunkkal összhangban ezúttal is felemeltük szavunkat az Újvidéki Rádióban és Televízióban történt események miatt, amelyek a magyar adások minőségét is nagymértékben veszélyeztették. Az idei év egyik legnagyobb sikertelensége azonban az, hogy a nemzeti tanácsok széleskörű összefogása ellenére se sikerült kiharcolnunk azt, hogy az újonnan megalakult Vajdasági Rádió és Televízió Igazgatóbizottságában és Programtanácsában helyet kapjanak jelöltjeink. Nem elégedhetünk meg a Vajdasági RTV Alapszabályába foglalt megoldással, amely értelmében a Programtanács a kisebbségi nyelvű műsorokat illető kérdésekben kikéri a nemzeti tanácsok véleményét.
A tavalyi munka jelentős eredményének könyvelhetjük el azt, hogy a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztériumával kötött megállapodás értelmében a Magyar Nemzeti Tanács megkezdhette a vajdasági magyar kisközösségi médiumok felszerelésének korszerűsítését. 2005 folyamán kilenc vajdasági magyar médium jutott korszerű informatikai felszereléshez, számítógépekhez, hang- és képhordozó berendezéshez. Ez mindenképpen jelentős lépés a vajdasági magyarság egészét lefedő egységes anyanyelvű tájékoztatási hálózat kiépítése érdekében is.
A művelődés kérdése kulturális autonómiánk egyik legfontosabb szelete.
Elsőként egy olyan kérdésről szólnék, amelynek jelentősége túlmutat a művelődés területén. Tavaly úgy fogalmaztam, hogy a 2005. év egyik, nagy bölcsességet és körültekintést igénylő feladata a vajdasági magyarság nemzeti jelképének és ünnepeinek meghatározása. Az MNT szeptemberi ülésén elfogadta és jóváhagyásra a Köztársasági Kisebbségi Tanács elé terjesztette a vajdasági magyarság zászlaját, nemzeti ünnepeinek és jeles napjainak listáját. A decemberi jóváhagyást követően a Kisebbségvédelmi törvény rendelkezései alapján azon önkormányzatok területén, amelyekben a magyar nyelv hivatalos használatban van, a vajdasági magyarság szimbóluma az állami ünnepek és közösségünk nemzeti ünnepei alkalmával hivatalosan kitűzhető a közhatalmi szervek és szervezetek épületein, illetve helyiségeiben. Nemzeti jelképünk és ünnepeink meghatározásának tehát nem csupán szimbolikus jelentősége van.
A tavalyi év másik kiemelkedő eredménye a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megalapítása. Az előző évi beszámoló alkalmával ígértek értelmében az Intéző Bizottság az MNT szeptemberi ülésén előterjesztette a VMMI alapítói okiratát és alapszabályát. Az Intézet nem csupán egy újabb, MNT által életre hívott intézmény, hanem a vajdasági magyar művelődés sokéves jogos igényének megvalósulása. A Kárpát-medencei modellek mintájára létrejövő Művelődési Intézetet elsőként az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács 2001. április 28-án Zentán megtartott ötödik ülésén fogalmazta meg.
A kezdeményezés a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 2001. júliusában, Zentán megrendezett tisztújító értekezletén, majd 2001. novemberi, újvidéki vitafórumán is támogatást nyert. A célkitűzés az volt és maradt, hogy az új intézmény a már meglevő tudományos társaságokkal, szakmai egyesületekkel, az amatőr művészeti mozgalom egyesületeivel és ernyőszervezeteivel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén felvállalja a koordinátori szerepkört, ahol a közeljövőben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségű intézmények létrehozására (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem). Az Intézet, a helyi közművelődési tevékenységek és regionális feladatok segítése érdekében ellátja, az egész Vajdaságra kiterjedő közművelődési tanácsadást és szolgáltatást is.
A Magyar Köztársaság támogatása révén az épület már 2003. májusában átadásra került Zentán. Az épületben immár végérvényesen elhelyezésre kerülő Vajdasági Magyar Művelődési Intézet létrehozása azoknak az új igényeknek a jelentkezését jelzi, amelyek immár a délvidéki magyar szellemi élet teljessé tételét szorgalmazzák, s új minőséget jelentenek a szellemiség alakulásában és autonómmá válásában.
A Kulturális Bizottság véleményezte azokat a pályázatokat, amelyeket a Tartományi Oktatási és Művelődésügyi Titkárság, valamint a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság hirdetett meg a magyar művelődés fejlesztése, illetve a kisebbségi szervezetek támogatása érdekében. Az elmúlt évben a két pályázatra több mint 780 kérvény érkezett. A rendelkezésünkre álló összeg 9.600.000.- dinár volt. Az elmúlt év jelentős újdonsága, hogy az MNT immár a köztársasági Művelődési Minisztérium által kiírt, a kisebbségi kultúra és tájékoztatás fejlesztésére meghirdetett pályázatokat is véleményezhette.
Az MNT Kulturális Bizottsága a beérkezett pályázatok elbírálása során azok tartalmi értékei figyelembevétele mellett igyekezett az arányos területi lefedettség elvét is alkalmazni. Ismét meg kell állapítanunk, hogy művelődési egyesületeink képtelenek az adott pénzügyi forrásokból biztosítani a szükséges éves működési költségek felét is. Ez a már több éve jelenlevő helyzet alapjaiban ássa alá, azaz veszélyezteti kisebbségi művelődési egyesületeink működtetésének jövőbeni fenntarthatóságát. Egyesületeink, ugyancsak kielégítő pénzügyi források hiányában, csak részben tudják megvalósítani kitűzött éves programjaikat. Az anyagi helyzet javítása érdekében a jövőben továbbra is szorgalmaznunk kell a felhasználható eszközök növelését, valamint a források hatékonyabb és ésszerűbb felhasználását. Ez vonatkozik mind a pályázókra – felhasználókra, mind a közművelődésünket irányító, koordináló testületekre.
Az MNT Intéző Bizottsága és Kulturális Bizottsága több olyan kérdésben fogalmazott meg határozott álláspontot, amelyek hatalmas jelentőséggel bírnak nemzeti közösségünk művelődési életének szempontjából. Álláspontjainkkal mindig arra törekedtünk, hogy a vitás személyi kérdéseken felülemelkedve, kiemelt fontosságú művelődési intézményeink státusának jobbáttételéért szálljunk síkra. Így tettünk például a szabadkai Népszínház magyar társulata művészeti vezetőjének kinevezése kapcsán előállt helyzet megvitatása során is.
Ezen a ponton szeretnék néhány szót szólni arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt időszakban foglalkozott a nemzeti közösségünket érintő incidensekkel is. A Palicson, a két ország parlamentjei elnökeinek jelenlétében, a középiskolások számára megszervezett tolerancia táboron, valamint a nemzetközi meghallgatásokon túlmenően a megtörtént incidensek kivizsgálására és jövőbeli megelőzésükre vonatkozó javaslatok megtételére alakult Bizottság munkájában is részt vett az MNT képviselője.
Néhány jelentős eredményt mondhatunk magunkénak a hivatalos nyelvhasználat területén is.
A Magyar Nemzeti Tanács 2005-ben harmadízben, az idén pedig már negyedszer volt társszervezője a mintegy ötven szakember és számos neves előadó részvételével, A magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatásban és az igazságügyben címmel megszervezett háromnapos tanácskozásnak. A Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság és az MNT által szervezett immár ötnaposra bővülő terminológiai szemináriumot idén a szerbiai igazságügy miniszter nyitotta meg. A szeminárium ismét rendkívül látogatott volt és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vajdasági magyar jogásztársadalom legfontosabb (sajnos egyelőre egyedüli) szakmai fórumává nőtte ki magát.
Az MNT a tavalyi évben is mindent megtett a kisebbségek nyelve és írása következetes hivatalos használatának biztosítása érdekében az államigazgatásban és az igazságügyben, az ide vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
Korhecz Tamás kezdeményezésére, a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság elnökénél javaslatot tettünk a bírák javadalmaztatási rendszerének módosításra, amely nagymértékben ösztönözhetné a kisebbségek nyelvén folyó eljárások növekedését.
Meg kell állapítanunk, hogy A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény és a tartományi hivatalos nyelvhasználatról szóló határozat által meghatározott hatáskörök kimerítése után, egyre tapinthatóbbá vált a nemzeti tanácsok hatáskörei részletes törvényes szabályozásának hiánya.
A tavalyi év folyamán a Köztársasági Kisebbségi Tanács elindított egy egyeztetési folyamatot, amelynek célja a már több éve emlegetett, A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak megválasztását és hatásköreit szabályozó törvényjavaslat kidolgozásának befejezése volt. A munkacsoportok a nemzeti tanácsok szakértőiből és a köztársasági illetékes minisztériumok képviselőiből tevődtek össze. Szakértői egyeztetésekre a hivatalos nyelvhasználat esetében két alkalommal került sor. A köztársasági illetékesek ígéretei értelmében a Nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet 2005. decemberében került volna a szerbiai Képviselőház napirendjére. Sajnálatos módon a határidők lejártak, a törvénytervezet, pedig még mindig várja, hogy a Kormány elfogadja és saját javaslataként a Képviselőház elé kerüljön. Erre az alkotmányjogi helyzet leegyszerűsödését követően, reményeink szerint az idei évben sor kerül. Az MNT szakértőinek közreműködésével elkészített törvénytervezet elfogadásának jelentősége természetesen túlmutat majd a nyelvhasználat kérdéskörén.
A KVB tavaly októberben aláírt második jegyzőkönyve jelentős ajánlásokat tartalmaz a hivatalos nyelvhasználat és azzal összhangban a részarányos foglalkoztatás továbbfejlesztése érdekében. Ezen ajánlások megvalósítása már részben el is kezdődött. Ilyen például az a szerb kormány által elkészített intézkedési program, amely a magyar nemzeti kisebbség tagjainak nagyobb arányú bevonását hivatott szolgálni az igazságszolgáltatási szervek azon területein, ahol a magyar a hivatalos nyelvek közé tartozik, továbbá a belügyminisztérium állományába.
A továbbiakban is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk azon ajánlásnak, amely értelmében a Szerb Köztársaságnak nagyobb mértékű anyagi hozzájárulással kell lehetővé tennie a magyar nyelvhasználat és írásmód hivatalos használatának bővítését az államigazgatásban és a bíróságokon, továbbá javaslatokat kell tennie a nyelvhasználati kérdéseket szabályozó törvények harmonizációjára vonatkozóan.
Kiemelten fontos tény, hogy 2005. októberében a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, a nemzeti tanácsok szakértőivel karöltve, megkezdte a munkát egy új köztársasági nyelvhasználati törvény kidolgozásán, amely teljesen új alapokra helyezné a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának használatát Vajdaságban és országszerte.
A klasszikus értelemben vett identitás-megőrzést segítő tevékenység ismertetését követően át kell tekintenem a gazdaság területén, az egzisztencia-megőrzés érdekében kifejtett tevékenységünket.
A mögöttünk álló év újra bizonyította, hogy az MNT által alapított intézmények működéséhez, projektumok kidolgozásához, valamint hatásköreink gyakorlásához szükséges pénzeszközök összegyűjtése céljából létrehozott Szekeres László Alapítvány igazolta létének szükségességét. Az elmúlt esztendőben alapítványunk kuratóriuma döntése értelmében, a budapesti Új Kézfogás Közalapítványnak köszönhetően, a Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön Program keretében 20 kisvállalkozás és mezőgazdasági őstermelő jutott kb. 110.000,- euró értékben kamatmentes kölcsönhöz. Az, hogy a kölcsön formájában történő, igen kedvező feltételek melletti támogatás iránt hatalmas érdeklődést tanúsítottak a vajdasági magyar vállalkozások, azt bizonyítja, hogy az MNT-nek kötelessége volt hozzájárulnia a gazdasági gondok enyhítéséhez.
Az idei év tavaszán újabb pályázati kört hirdettünk meg. Erőfeszítéseink eredményeként az Új Kézfogás Közalapítvány újabb 10 millió forinttal növelte meg a KTK programra fordítható pénzkeretet.
A kérelmek elbírálása előtt fontosnak tartottuk azt, hogy a lehető legpontosabban definiáljuk a szempontrendszert, amely nemcsak pályázóink gazdasági mutatóira van tekintettel, hanem közösségi célkitűzéseink megvalósítását is segíti. A Kisvállalkozókat Támogató Kölcsön program szempontrendszeréről szóló júniusban elfogadott határozat értelmében a többségében magyarok által lakott önkormányzatok területén és a szórványban működő támogatásra javasolt mezőgazdasági termelők, kisvállalkozók és kisvállalkozások aránya 60% - 40% kell, hogy legyen. A szempontrendszer másik fontos eleme szerint a támogatásra javasolt pályázók legalább felének a 35 évnél fiatalabb pályázók közül kell kikerülnie. A szempontrendszer tehát az eddigieknél nagyobb mértékben segíti célkitűzéseink megvalósulását, amelyek a szórványterületeken élők, valamint a fiatalok gazdasági felemelkedését és boldogulásának elősegítését hivatottak szolgálni.
Tekintettel arra, hogy a Szekeres László Alapítvány közösségünk gazdasági megerősödése mellett, intézményeink fejlesztését is hivatott szolgálni, fontos tényként nyugtázhatjuk, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala által a Délvidéki Alap terhére folyósított támogatás felhasználásáról szóló határozat elfogadásával alapítványunk közel 10 millió dinárral támogatta a szabadkai Tanítóképző Kart, mintegy 24 millió dinárral pedig a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumot és a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumot és Kollégiumot.
A tavalyi évben újabb együttműködési megállapodás aláírása bizonyította az MNT országos kisebbségi önkormányzatként történő elismerését a Magyar Köztársaság kormánya által. Néhány hónapos egyeztetés után ugyanis augusztus 30-án Együttműködési megállapodást írhattunk alá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal. Ez a tény több szempontból is jelentős, elsősorban, azért mert hozzásegíti a Magyar Nemzeti Tanácsot abbéli ígéretének teljesítéséhez, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozni szeretne, amely a vajdasági magyarság fejlődése szempontjából fontos. A gazdaság és azon belül a mezőgazdaság kétségtelenül ilyen terület.
A megállapodás aláírását munkaterv kidolgozása követte, amelynek megvalósulásaként több mint tíz vajdasági magyar gazda vehetett részt díjmentesen tavaly nyáron a kétévente megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, az MNT standján.
Az elmúlt közel egy év bizonyítja, hogy az IHM-mel kötött megállapodásunkhoz hasonlóan ez esetben is segítő szándékra leltünk és a megállapodás gyakorlati segítséget nyújt közösségünknek, ezúttal a gazdáknak. Erre elsősorban képzés, szaktanácsadói hálózat kiépítése, közös gazdasági programok megvalósítása, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői közötti szakmai kapcsolatok felvétele formájában került, illetve kerülhet a jövőben is sor. Természetesen fontos annak a szándéknak a megemlítése is, hogy az FVM a rendelkezésre álló eszközökkel elősegíti a vajdasági magyarságnak az agrártechnológia fejlődésével való lépéstartását, valamint a falusi turizmus fejlesztését.
A minél gyorsabb és szakszerűbb kapcsolattartás érdekében elengedhetetlen az MNT ötfős Mezőgazdasági Bizottságának megalakítása, amelyre a mai nap kerül sor.
A helyi önkormányzatok kérdéskörében az idén tudtuk folytatni azt a 2004-ben megkezdett képzéssorozatot, amelyet elsősorban az önkormányzati és helyi közösségi vezetők számára szerveztünk meg.
A Magyar Köztársaság Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériuma, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával megszervezett képzéssorozat valóban nagymértékben hasznosítható gyakorlati tudást adott át több száz helyi vezetőnek. A rendezvény megszervezésekor abból indultunk ki, hogy új kihívások előtt állnak a magyar többségű, magyar részvételű önkormányzatok. Az informatikai, gazdasági vagy jogszabályi háttér megismerése nélkül önkormányzataink nem tudnának megfelelni a mai kor kihívásainak. Azon kihívásoknak, amelyek kiindulási pontja az, hogy az önkormányzat közszolgálat. A tanfolyamsorozat bizonyította az önkormányzati és helyi közösségi vezetőink folyamatos képzésének szükségességét.
A képzéssorozat ezen pontján érdeklődésünk és cselekvésünk középpontjába az Európai Unió került. Az egész Vajdaságot lefedvén, tizennégy helyszínen megrendezett képzéssorozat előadásain helyi vezetőink előadást hallhattak az Európai Unió létrejöttéről, intézményrendszeréről, politikai és pénzalapjairól, Magyarország EU-csatlakozási felkészülésének tanulságairól és az Unióban töltött első két év tapasztalatairól, a projektmenedzsment és a pályázatírás alapvető tudnivalóiról, az ipari parkokról, az autonómiákról.
A tavalyi évben folytattuk azt a már meghonosodott örvendetes gyakorlatot, amely értelmében a községi képviselő-testületek nemzetiségiviszony-ügyi bizottságai magyar tagjaira vonatkozóan az MNT Intéző Bizottsága tesz javaslatot. Az, hogy azon önkormányzatok, amelyekben ez tavaly megtörtént, bővült Topolya, Apatin, Szécsány, Csóka esetében, nem csak azért jelentős tény, mert a nemzeti tanács országos kisebbségi önkormányzatként történő elismertségének újabb bizonyítékát látjuk benne, hanem azért is, mert a bizottságok megalakulásával a kisebbségi jogok védelme helyi szinten nagyobb mértékben válik biztosítottá.
Az informatika terén most elsősorban azokról az egyre nagyobb mértékben megvalósuló célkitűzéseinkről szólnék, amelyek a vajdasági magyar intézmények felzárkóztatását szolgálják.
A Magyar Nemzeti Tanács az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal aláírt megállapodásának köszönhetően 2006 nyaráig harminchat vajdasági településen létesíthetett eMagyar-pontot (ebből az idén és tavaly huszonkettőt). Az eMagyar-pont által telepített irodák általános informatikai szolgáltatásokat végeznek, és Internet hozzáférést biztosítanak a lakosság számára. Az eMagyar-pontokat üzemeltető intézményeink képviselői számára kétrészes képzést szerveztünk. Az év elején megalakulhatott az eMagyar-pontok közös Internetportálja is, amely hasznos, folyamatosan bővülő információkat tartalmaz ezekről a közösségi pontokról, de a Kárpát-medence régióinak híreiről, pályázati felhívásairól is. A tisztaszoftver program keretében tavaly nyolc, az idén pedig tíz oktatási intézményt részesítettünk értékes magyarnyelvű jogtiszta szoftvercsomagban.
Az IHM támogatásával tavaly megszerveztük a II. Neumann Tábort, amely kitűnő alkalmat biztosított az informatikára leginkább fogékony korosztály felkészítésére a mai kor talán legnagyobb kihívására, a válaszkeresésre az informatika alapjain szerveződő társadalom új típusú problémáinak megoldására. Az idén júliusban lebonyolított Neumann Tábor egyedülálló, ugyanis az egész Kárpát-medencében egyedül Kishegyesen került megszervezésre.
Az együttműködés gyakorlati megvalósulásaként jelentős összegeket fordíthattunk tartalomfejlesztésre, informatikai képzésre, a magyar kultúra digitális megőrzésére, a kisközösségi médiumok fejlesztésére, a tehetséggondozó gimnáziumok és más iskoláink informatikai fejlesztésére. Biztos vagyok abban, hogy az informatikai fejlesztések zavartalanul folytatódnak majd azt követően is, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium immár beolvadt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba.
Végezetül egy mindezidáig egyedülálló eseményre szeretnék emlékeztetni. Az MNT szervezésében idén márciusban, Szabadkán került sor, a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma és a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma együttműködésének eredményeként az elmúlt időszakban létrejött, a két ország akadémiai Internet-hálózatait összekötő Szabadka – Szeged link ünnepélyes átadására. A két ország akadémiai hálózatainak összekapcsolódásának eredményeként a vajdasági intézmények, egyetemi és főiskolai karok, ezáltal pedig a hallgatók számára válnak elérhetővé a legújabb tudományos kutatási eredmények.
Az esemény keretében került aláírásra a két ország illetékes minisztériuma, a Magyar Nemzeti Tanács és a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat között az az Együttműködési nyilatkozat, amely az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok elmélyítéséről és kiszélesítéséről szól.
Elnök Úr, Tisztelt Tanácstagok!
A „Semmi sincs egészen úgy…” jegyében ezek voltak a tavalyi év márciusától, mostanáig terjedő időszak tényei. Az értékítéletektől és elemzésektől mentes tények. Színes tinták és fekete zsírszínes nélkül.
A legvégén azonban egy általam már 2004-ben említett értékítélet elmondását mégis engedjék meg nekem. Továbbra is meggyőződésem, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mozgástere és teljesítési potenciálja egyenes arányban van és lesz közösségünk mindenkori politikai súlyával.
Szabadka, 2006. VII. 29. Pásztor Bálint
a Magyar Nemzeti Tanács
Intéző Bizottságának elnöke
