Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| ottó, 2014.07.17.: Tisztelt Képviselő úr! Kérem engedjen meg még egy kérdést a már előzőleg feltett kérdésem folytatásaként! Említettem, hogy magyar-szerb kettős állampolgár vagyok, és a napokban költözöm vissza Szabadkára. Azt mennyire tartja járható útnak ha megtartom a magyarországi állandó lakcímemet és Szabadkán csak ideiglenes tartózkodást (boraviste) létesítek és ebben az esetben használnám Szerbiában a magyar jogosítványt szerb rendszámú kocsit vezetve, esetleg igényelnék nemzetközi jogosítványt? Vagyis, hogy ebben az esetben nem kéne honosíttatnom. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! |
P.B., 2014.07.17.:Tisztelt Ottó!
Ebben az esetben vezetheti a Szerbiában bejegyzett autót magyarországi engedéllyel.
Ami a nemzetközi jogosítványt illeti, az teljesen más kérdés, hiszen csak az eredeti engedély mellékleteként szolgál egyes országokban, amelyek ezt kérik (Szerbia és Magyarország között nem kötelező). Önnek erre az esetre vonatkozólag nem szükséges nemzetközi jogosítványt igényelnie.
Felhívnám a figyelmét még a meghatalmazás szükségességére. Az az elsődleges kérdés, ugyanis, hogy kinek a nevén van az autó, amelyet Ön vezetne. Mindenképp szükség van meghatalmazásra a tulajdonos részéről (punomoć), amit hitelesíteni kell. Ennek a meghatalmazásnak nincsenek alaki kellékei, szabad formájú lehet. Amennyiben Ön a gépjárművet külföldön is vezetné, akkor nemzetközi meghatalmazást is kell igényelnie. Ez kötött formájú, tehát megvan az a formanyomtatvány amit az illetékes szerv tölt ki és aláírással, valamint pecséttel lát el.
| Ádám, 2014.07.14.: Tisztelt uram! Két kérdésre szeretnék valamilyen választ, szerbiai törvényekkel kapcsolatban, ha tud segíteni. 1. Igaz, hogy ha vesz valaki egy házat, akkor nincs joga utcára dobni az előző tulajt( vagy nemis tudom, valamit nem tehet meg az előző tulajjal) 2. Igaz, hogy ha egy ember, aki bűntényt követ el, feleségül vesz egy nőt, és nemz gyermeket, azt nem zárják börtönbe? Nagyon szépen köszönöm! |
P.B., 2014.07.15.:Tisztelt Ádám!
Amikor ingatlan vásárlása történik, az adásvételi szerződés a mérvadó. Nem tudom, hogy a birtok átvételének időpontjáról megegyeztek-e a szerződésben, amennyiben igen, akkor attól a dátumtól veheti birtokba a vásárolt ingatlant (attól a meghatározott időponttól léphet, illetve költözhet be). Amennyiben nincs meghatározva, akkor a szerződés megkötésének pillanatától léphet birtokba. Felhívnám a figyelmét, hogy Szerbiában a szerződés megkötése, illetve annak hitelesítése az illetékes bíróságon még nem jelent automatikusan tulajdonszerzést, a szerződés létrejötte csak a jogalap a tulajdonjog bejegyzésére. Ön akkor válik tulajdonossá, amikor az Ön nevét beírják a kataszterbe.
Az önbíráskodás akkor se ajánlatos, ha az előző tulajdonos nem hajlandó átadni a birtokot (ugyanis az polgári és büntető eljárást vonhat maga után). Önnek akkor ügyvédet kell fogadnia és kilakoltatási keresetet benyújtani (tužba radi iseljenja). A perköltségek megtérítését is kérheti ugyanabban a keresetben.
Ami a letöltendő börtönbüntetés vegrehajtását illeti, nem ilyen egyszerű a helyzet. Amennyiben valakit letöltendő börtönre ítélnek és a börtönbevonulás pillanata előtt megszületik a gyermeke, kérvényezheti a bíróságtól a büntetés végrehajtásának elhalasztását. Viszont ez nem jelenti azt, hogy jóváhagyják a kérelmet, azt meg pláne nem, hogy nem kell börtönbe vonulnia. A legtöbb, hogy elodázzák a büntetés végrehajtásának a kezdetét és azt is mindössze nehány hónappal.
| ottó, 2014.07.11.: Tisztelt Képviselő úr! Két kérdésemre kérem megtisztelő válaszát. Magyar és szerbiai állampolgár is vagyok, nemrég Budapesten szereztem B-kategóriás jogosítványt, és a napokban költözöm vissza Szabadkára. Honosíttassam-e, illetve honosíttatnom kell-e a jogosítványomat? A másik kérdésem, szerb rendszámú kocsit vezetve és esetlegesen honosított jogosítvánnyal közlekedve határátlépésnél használhatom-e a magyar útlevelem? Előre is köszönöm! |
P.B., 2014.07.12.:Tisztelt Ottó!
Szerbiában az Állampolgárságról szóló tötvény (Zakon o državljanstvu "Sl. glasnik RS", br. 135/2004 i 90/2007), valamint a Törvényösszeütközés rendezéséről szóló törvény (Zakon o rešavanju sukoba zakona sa propisima drugih zemalja ("Sl. list SFRJ", br. 43/82 i 72/82 - ispr., "Sl. list SRJ", br. 46/96 i "Sl. glasnik RS", br. 46/2006 - dr. zakon) beszél explicit módon az állampolgársági kérdésekről, a többi partikulárisan van rendezve. Magyarországon A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. Törvény, illetve annak módositásai az irányadó.
Konkrétan válaszolva az Ön kérdéseire:
A vezetői engedélyre vonatkozó kérdések, illetve szabályok, nagyon képlékenyek. Szabály szerint minden személynek csak egy jogosítványa lehet (ahogy egy állandó lakcíme is). Az állandó lakcím a mérvadó a vezetői engedély kiadásánál és annak birtoklásánál, azaz, amelyik államban a polgár állandó lakcíme (prebivalište) van, annak az államnak a jogosítványával kell a polgárnak rendelkeznie.
Külföldi rendszámú autó vezetése engedélyezett hazai vezetői engedéllyel, viszont akkor tartózkodási engedéllyel (boravište) is kell rendelkeznie a polgárnak abban az országban amelyikben a gépjárművet bejegyezték. Ez a szabály Magyaroszágon is és Szerbiában is.
Elismertetheti a Magyarországon szerzett vezetői engedélyt Szebriában (azon a rendörségen amelyik az Ön állandó lakcíméhez képest területileg illetékes). Ebben az esetben le kell adni a magyarországi engedélyt.
A “duplikát” engedélyek ideje már hogy úgy mondjam lejárt. Ez a korábbi években volt bevett gyakorlat, viszont az utóbbi években a hatóságok Szerbia és Magyarország között ezen a téren igen jól együttműködnek, úgyhogy ezt kifejezetten nem ajánlom.
Nincs jogi akadálya annak, hogy határátlépésnél a magyar útlevelét használja, de Ön kettős állampolgárként is Szerbiában szerbiai, Magyarországon pedig magyar állampolgárnak számít.
