Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Szvetecska Marietta, 2015.07.14.: Tisztelt Pásztor Bálint Úr! Vagyon visszaszármaztatási kérelmünket 2011 decemberében az előírásoknak megfelelően átadtuk. A rehabilitációs eljárást azonban még most sem indítottuk meg, mivel a CMH iroda e témával foglalkozó akkori jogásza szerint ez egyáltalán nem szükségeltetik. Megtisztelő válaszát a következő kérdésekre várom; Szükséges-e a rehabilitációs eljárás elindítása, ha igen, hova kell fordulni, és milyen dokumentumokért? Maradok tisztelettel: Szvetecska Marietta |
P.B., 2015.07.17.:Tisztelt Szvetecska Marietta!
A vagyon-visszaszármaztatás szempontjából a rehabilitáció akkor szükséges, ha a vagyontárgyat elkobozták (konfiszkálták). Ez ugyanis azt jelenti, hogy a vagyon elvétele büntetés volt és nem pl. államosítás következménye. Amenniben szükség van rehabilitációra, az eljárás még mindig elindítható és ingyenes.
| Szigeti László, 2015.06.07.: Pásztor Úr, mikorra várható az a történelmi hiba helyreállítása amit a vajdasági magyarság elöljárói 1945 után elkövettek az oktatás terén? Nevezetesen az, hogy a Szerb elnevezésű osztályzatoknak a tükörfordítását írják a Magyar tagozatú diákok osztálynaplójába illetve bizonyítványába. Miután a Magyar nyelv (a többi nyelvet is beleértve ) egy, illetve nincsen több fajta Magyar nyelv ( más a tájszólás ), bármilyen okból is vezették be az elferdített Magyar elnevezést az osztályzatokban, nagyon ideje lenne kijavítani e hibát. Arról van szó, hogy Magyarul az ötös osztályzat a JELES, a négyes osztályzat a JÓ, és a hármas osztályzat a KÖZEPES jelöléssel van és volt is mindig a Magyar nyelvben helyesen mondva és írva. Mi szükség volt a Szerb elnevezés tükörfordítását alkalmazni? Ez a Magyar nyelv megcsúfolása, hiszen ez nem tájszólás. Előre köszönöm a válaszát. |
P.B., 2015.06.14.:Tisztelt Szigeti László!
Ez nem politikai vagy jogalkotási kérdés, hanem nyelvi-fordítási, szakmai. Áppen ezért az elmúlt napokban egyeztettem a szakemberekkel és a következőt tudom válaszolni kérdésére.
Nincs szó „történelmi hibáról” és tükörfordításról, hiszen a legújabb Magyar értelmező kéziszótár (Második, átdolgozott kiadás. Budapest, 2003, Akadémiai Kiadó) szerint bár igaz, hogy a "jeles" melléknév jelentése az iskolai életben, az oktatásban, illetve a neveléstanban: ’valamely tantárgyban a legjobb minősítésű’, de az általános osztályzásban van még egy jelentése: ’a kitűnőnél egy fokkal alacsonyabb minősítésű’.
A "kitűnő" melléknév jelentése választékos szóhasználatban ’kiváló’, illetve az iskolai életben, az oktatásban, illetve a neveléstanban igaz kiveszőben, elavulóban: ’a jelesnél is jobb <osztályzat>’; ’csupa jeles osztályzatból álló, illetve ilyen általános rendű’. Például: kitűnő bizonyítvány.
A "jó" melléknév jelentése az iskolai életben, az oktatásban, illetve a neveléstanban: ’a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>’.
Az "elégséges" melléknév jelentése az iskolai életben, az oktatásban, illetve a neveléstanban: ’az elégtelennél egy fokkal jobb’, míg főnévi jelentésben: ’elégséges érdemjegy’.
Az "elégtelen" melléknév jelentése az iskolai életben, az oktatásban, illetve a neveléstanban: ’a legrosszabb <érdemjegy>’; ’akinek ilyen a tanulmányi átlaga’. Például: elégtelen tanuló.
Tehát nem olyan fekete az ördög. Természetesen újragondolható, hogy a hazai osztályozási rendszer leíró érdemjegyeit a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan nevezzük-e el. A jelenleg alkalmazásban lévő leíró érdemjegyek „vajdasági magyar elnevezése” (kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen) a Magyar értelmező kéziszótár szerint, „amely az egyetemes magyar nyelvközösségnek a kézikönyve, mindennapos tanácsadója” gondosan érvényesíti a nyelvtisztaság és a nyelvhelyesség szempontjait, a mai nyelvhasználatunkban alkalmazott minősítések teljes egészében összhangban állnak a magyar nyelv szellemiségével. Az egységesítés támogatása viszont azzal is járna, hogy a teljes Kárpát-medencei gyakorlatát felül kellene (kellene?) vizsgálni.
| Sombart Dávid, 2015.05.31.: Tisztelt Pásztor Bálint! Nem tudom, működik-e még a honlap "kérdések-válaszok" része, remélem, igen. Már régóta a VMSZ szavazója vagyok, de elbizonytalanítottak némely újabb hírek. Megjelent az úgynevezett vállalkozói lista, és már a Jobbik is Önöket vádolja. Mi az igazság? Engem főleg a következő kérdések érdekelnének: 1. Milyen kritériumok alapján kérték fel az embereket, hogy a tanulmányukba bekerüljön, mennyi pénzt igényelnének? Mi van azokkal, akiket nem kértek fel? És mi a biztosítéka annak, hogy a kimaradtak azonos eséllyel indulnak majd a pályázaton? 2. Miért nem rögtön a demokratikus pályáztatással kezdték? Miért kellett sietni? Mivel lehet így igazolni, hogy a VMSZ-hez közeli emberek is rögtön fel lettek kérve? Ön szerint nincs itt korrupcióveszély? 3. Mi a garancia arra, hogy ezek a vállalkozások magyarokat fognak foglalkoztatni? Miért olyan sok a szabadkai a listán? Miért olyan sok a borász és hasonló? A válaszát előre is köszönöm. Jó munkát kíván S.D. |
P.B., 2015.06.01.:Tisztelt Sombart Dávid!
A honlap működik. Örülök, hogy Ön a VMSZ-t szokta bizalmával kitüntetni. Az elbizonytalanodásra a gazdaságfejlesztési stratégia ügyében semmi ok. A Jobbik vádol bennünket, pedig csak arról van szó, hogy a VMSZ a szimbolikus politizálás és az infrastruktúra-fejlesztés mellett nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni az itteni magyarság gazdasági megerősítésére is. Helyesen írja, egy tanulmányról van szó, amelynek az a lényege, hogy a magyarországi döntéshozók lássák, nemcsak elméleti, elvi elképzeléseink vannak, hanem olyan cégek is (a tulajdonosuk párthovatartozásától függetlenül), amelyek képesek munkahelyeket teremteni és beszállítói kört generálni. A konkrét kérdéseire a válaszok a következők: Akiket "nem kértünk fel", ugyanolyan eséllyel pályázhatnak majd, mint azok, akik fejlesztési elképzelései helyet kaptak a stratégiában. Azért nem pályáztatással kezdtünk, mert egyelőre nincs mit pályáztatni. Amint Magyarország Kormánya úgy dönt, hogy a stratégiánk támogatandó, belekezdünk a megvalósításba. A pályázati kiírás választ fog adni minden további kérdésre. Nem gondolom, hogy korrupcióveszélyről beszélhetnénk és azzal se értek egyet, hogy sok a szabadkai vagy a borász.
Remélem a Kárpát-medencében elsőként hozzá tudunk hamarosan fogni a gazdaságfejlesztési elképzeléseink megvalósításához, amely jelentős mértékben javíthatna az itteni magyarság gazdasági helyzetén.
