Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


Báló Alexandra Andrea, 2015.11.16.:

Tisztelt Pásztor Úr! Érdeklődni szeretnék, hogy mit tud a vagyon visszaszármaztatási eljárások jelenlegi állásáról. Mi a véleménye: mikorra kerülhet sor a határozatok meghozatalára? Mikor kaphatják meg a károsultak vagy örököseik jogos kártérítésüket? Szíves válaszát várva, Üdvözlettel: Báló Alexandra Andrea

P.B., 2015.11.16.:

Tisztelt Báló Alexandra Andrea!

Nagyon nehéz általában válaszolni a kérdésére. Ügytipustól függ. Van számos ügy, amely már le is zárult. A leglasabban a termőföld visszaszármaztatása halad. Az év végéig a Parlament várhatóan elfogadja a Vagyon-visszaszármaztatási törvény módosítását, amely fölgyorsíthatja a folyamatot.


Horvát Szabó Hajnalka, 2015.11.05.:

Pásztor úr! Negyven kilóméterre lakom Szabadkától,hogy ne utazzam Szabadkára csak egy információ vagy időpont egyeztetés miatt,megpróbáltam telefonon elérni a Szabadkai Magyar Főkonzulátust,valamint az útlevél osztályt,nem jártam sikerrel! Nagyon sok embernek elég csak a megadott időpontra elutazni Szabadkára,mivel nem engedhetik meg maguknak a plusz költségeket. Meg tudná nekem magyarázni,ha nem is ön,valaki,hogy miért nem lehet információt telefonon kapni?! Mért jelzi a készülék,hogy a vonal foglalt egész délelőtt?! Mért kell napokat eltölteni azzal ,hogy tudjak beszélni egy munkatárssal?! Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel

P.B., 2015.11.06.:

Tisztelt Horvát Szabó Hajnalka!

Levelét továbbítottam a Főkonzulátus egyik konzuljának. Azt írták nekem, hogy ők majd válaszolnak Önnek.


Szigeti László, 2015.09.23.:

Pásztor Úr, 1. Ha Magyarország valakit „regisztrált”, de az illető továbbmegy például Németországba és Németország megállapítja hogy az illető nem kaphat menekült státust és visszaküldi Magyarországra, vajon Magyarország jogilag tovább toloncolhatja e Szerbiába? 2. Mivel a menekült definíciója: „A menekült olyan személy, aki származási vagy szokásos lakhelyének országán kívül van, mert faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözés éri, vagy mert egy üldözött társadalmi csoport tagja”, akkor nem értem azt az állapotot hogy a „menekült” a világ bármely országába megjelenhet továbbra is „menekült” státusszal? 3. Ha már elhagyta a saját országát ahol üldöztetésben volt része, mitől viseli a „menekült” nevet akkor is ha már a hatodik, hetedik országban jár? A gazdaságilag jobb élet reménye sem alanyi jog, sem szerepel a menekült definíciójában. Mikor 1956-ban Magyarországról menekültek az emberek, átszöktek a szomszédos országokba, például Ausztriába, ahol addig voltak menekülttáborban amíg el nem bírálták a kérelmüket, és csak ezt követően kapták meg a tartózkodási engedélyt Ausztriában, és maradtak vagy mentek tovább Amerikába, Kanadába…stb, de akkor már mint bevándorlók és nem menekültként. Előre köszönöm a válaszát.

P.B., 2015.09.24.:

Tisztelt Szigeti László Úr!

Vannak élethelyzetek, jelenségek, amelyekre a jog képtelen választ adni. Ilyen mértékű népvándorlásra a toloncezmények nem alkalmazhatóak. Azon vagyunk és leszünk, hogy a migránsok ne ragadjanak Szerbiában Németország felé tartva és onnan esetlegesen visszafelé haladva sem.