Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Délvidéki S. Atilla, 2009.02.18.: Ön mit gondol, mikor fognak a magyarok között élő szerb fiatalok is magyarul tanulni, miért csak a magyaroknak kell szerbül tudniuk? Hol itt a tolerancia? Mikor lesz valóban toleráns, a szerbség részéről is toleráns az oktatáspolitikánk azon túl, hogy sokat emlegetjük ezt a fogalmat? Hiszen a magyarellenesség gyökereit vághatnánk el azáltal, ha a szerb diákok már az iskolában megismerkedhetnének a más nemzetiségű környezetükkel, amire a nyelvtanulás a legjobb alap...! |
P.B., 2009.02.19.:Tisztelt Délvidéki S. Atilla!
Teljes mértékben egyetértek Önnel. Attól még, hogy a magyaroknak a saját érdekükben (nem a szerbek miatt) meg kell tanulniuk szerbül (szándékosan nem használom az "államnyelv" kifejezést), a velünk együtt élők is megtanulhatnák a mi anyanyelvünket. Még csak nagyon kevesen jöttek rá arra, hogy, magyarul tudni előny. Úgy tudom, hogy néhány iskolában már lehet (választott tantárgyként) magyarul tanulni. Ez persze még korántsem kielégítő. Beszélni fogunk az oktatási miniszterrel erről.
| Junga Károly, 2009.02.16.: Tisztelt Pásztor Úr! Köszönöm megtisztelő válaszát! Megpróbálok lényegretörőbb lenni. Ön, a vmsz tudna-e abban segíteni, hogy ilyen pályázatokról pontosabb tudomást szerezzek? Tisztelettel: Junga |
P.B., 2009.02.17.:Tisztelt Junga Úr!
Szabadkán és más vajdasági városokban is vannak pályázatfigyelő- és író cégek, civil szervezetek, vállalkozásfejlesztési központok. Ezek összehangoltabb működése érdekében a VMSZ tavaly elindította a Vajdasági Fejlesztési Hálót. Több településen jött létre a Hálónak irodája. A Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezeteinek elnökei is minden héten megkapják az aktuális pályázati értesítőt. Náluk mindig lehet érdeklődni. Remélem tudtam segíteni.
| Pósa Attila, 2009.02.16.: Vajon foglalkozik-e a VMSZ a fiatalok esélyegyenlőségével Szerbiában,konkrétan mint parlamenti párt mit tesz az államnyelv ésszerűbb oktatása érdekében P.S sokan még 12 év tanulás útán sem tudnak egy szerb szót sem |
P.B., 2009.02.17.:Tisztelt Pósa Attila!
A szerb nyelv megfelelő ismerete valóban az esélyegyenlőség alapfeltétele. Szombaton tartottam előadást magyar középiskolásoknak a kisebbségi jogokról Szabadkán. Egyetértettünk abban, hogy az, aki itthon szeretne boldogulni és nem sajátította el a szerb nyelvet, nehezen fog érvényesülni. A jelenlegi tantervek azonban teljes mértékben elavultak (már tizenöt évvel ezelőtt is használhatatlanok voltak). A Magyar Nemzeti Tanács néhány éve kezdeményezte a köztársasági oktatásügyi minisztériumnál a szerb nyelv, mint környezetnyelv tantárgy tantervének teljes felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a tanulók olyan szövegekkel találkozzanak, amelyeknek hasznát is tudják venni. Azt is javasoltuk, hogy az oktatás váljon beszédközpontúvá. Persze nem könnyíti meg a helyzetet az, hogy az országnak minden évben másik oktatási minisztere van, akinek rendszerint mindenről gyökeresen más elképzelkése van, mint az elődjének. A tantervek megváltoztatásáig a Magyar Nemzeti Tanács tavaly szeptemberben Vajdaság-szerte felzárkóztató szerb nyelvi képzést indított harmadikos és negyedikes középiskolások számára.
