Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Ester Kermendi, 2009.11.04.: Tisztelt Balint Ur VMSZ elfogja fogadni eszt a modosult statutot, a Liga pedig nem, legyen szives magyaraza meg: miert felel meg a magyar kisebsegnek, liganak pedig nem, mind ket part a Vajdasag erdekeben dolgozik. Köszönöm elöre is. Udvözlöm EK |
P.B., 2009.11.04.:Tisztelt Kermendi Ester!
Az elmúlt bő egy évben folyamatosan azt követeltük, hogy kerüljön elfogadásra a Statútum és a hatásköri törvény. Ebben a törekvésben a VMSZ gyakran magára maradt a szerbiai politikai szintéren.
A mögöttünk levő időszak bebizonyította, hogy jelenleg Szerbiában nem ért meg a helyzet arra, hogy Vajdaság szélesebb autonómiát kapjon. A belgrádi politikai elit maximálisan centralista beállítottságú és a szerbiai Alkotmány is csak ilyen szintű autonómiát engedélyez. Két választásunk van: vagy azt szorgalmazzuk, hogy nagyon rövid időn belül fogadja el a szerbiai Parlament a két jogszabályt, vagy pedig kitalált ürügyekre hivatkozva arról beszélünk, hogy a statútum és a hatásköri törvény nem elfogadható. Mi az első opciót választottuk.
A Liga kifogásai szerintünk nem állják meg a helyüket. Amit követelnek, benne van a statútumban és nem is fog kikerülni belőle. Ha úgy szeretné valaki módosítani ezeket a javaslatokat, hogy csökkenjen az autonómia tavaly októberben, a vajdasági Képviselőház által megfogalmazott szintje, azt természetesen a VMSZ sem szavazná meg. Viszont látni kell: most ez a maximum ami elérhető. Vagy pedig még hosszú hónapokig hatályban marad Milošević 1990-es statútuma.
| Sefy, 2009.09.21.: Tisztelt Pásztor Úr.Mutatkozna e lehetöség arra,hogy a nemrégiben megjelent,Tervezésröl és Épitésröl szóló törvény(72/O9)megjelenjen magyarul az Ön honlapján? Maradok tisztelettel,Sefy. |
P.B., 2009.09.22.:Tisztelt Sefy!
Ebben az évben sajnos nem valószínű hogy le tudjuk magyarra fordíttatni az építésügyi törvényt. A Parlament költségvetése a tavalyi évhez képest a felére csökkent, így a törvények magyarra fordítása is szünetel, az anyagiak hiányában. Tekintettel arra azonban, hogy nagyon fontos jogszabályról van szó, amikor újra megteremtődnek a feltételek a törvények magyarra fordítására, előrevesszük majd a sorban.
| Várkonyi Zsolt, 2009.09.06.: Tisztelt Pásztor Úr! Miután a Szerb Népképviselőház 2009.augusztus 31-én megszavazta és annak honlapján megjelent A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól és Az oktatás és nevelés renszerének alapjairól szóló törvények szövege (a Szerb Hivatalos közlönyben még nem lettek közzétéve, tehát a hatálybalépésüknek a napja sem ismeretes), az ezekben a megjelentetett törvényszövegekben meglévő jogszabályütközésekről szeretném kérdezni, melyek a gyakorlati alkalmazás során nehézségekbe fognak ütközni vagyis 1./ a nemzeti tanácsokról szóló törvény (12. szakasz, 1. bekezdés 2. pont) többek között előírja, hogy azokban az intézményekben melyekben az osztályok (csoportok) többségében a kisebbségek nyelvény folyik az oktatás a nemzeti tanács javasolja az önkormányzat képviselőit az intézmény igazgatóbizottságába(többes számban), míg az oktatási alaptörvény (54. szakasz, 5. bekezdés)ettől eltérően úgy rendelkezik, hogy a nemzeti tanács az előbb leírt esetben legkevesebb 1 (egy) tagot javasol. ( ami igaz lehet több is de, jogilag eltér az előző meghatározástól. 2./a nemzeti tanácsokról szóló törvény (12. szakasz, 1. bekezdés, 5. pont.)többek között előírja, hogy azokban az intézményekben, ahol az osztályok (csoportok) többségében a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás az igazgató választás a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásával történik, míg az oktatási alaptörvény ugyanerre az esetre( 60. szakasz, 2. bekezdés) csak véleményezési jogot állapít meg, ami attól jóval szűkítettebb hatáskört jelent. A fenti esetekben meglévő kollíziók tolmácsolásához (különösen a 2. eset kifejezett)kérném a véleményét a későbbi hatásköri viták elkerülése végett, illetve, amennyiben a honlapon elírás történt annak javítása a nyomtatott változatban megtörténjen, vagy egy későbbi törvénymódosítással amennyiben valóban így rendelkeznek az egy napon kiszavazott, ugyanazon tárgykört is rendező törvények. Tisztelettel Várkonyi Zsolt Adáról |
P.B., 2009.09.07.:Tisztelt Várkonyi Úr!
Nagyon köszönöm a kérdését. Az ilyen mélységű szakmai vitát hiányolom én ezekben a hetekben a nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán.
Osztom véleményét az oktatási kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem tökéletes összehangoltságát illetően. Az Ön által idézett két helyen valóban kollízióban vannak egymással az említett jogszabályok rendelkezései.
Ennek politikai okai vannak. Nekünk az volt a célunk, hogy a parlamenti vita során meggyőzzük az oktatási és a művelődési minisztert arról, hogy az oktatási, valamint a művelődési kerettörvénynek, illetve a tankönyvekről szóló törvénynek összhangban kell lennie a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Helyzetünket az nehezítette, hogy jogi értelemben nem volt releváns hivatkozási alapunk annak köszönhetően, hogy egyidőben kerültek a nevezett törvényjavaslatok a Parlament napirendjére.
A művelődi miniszter nyitottabbnak bizonyult, elfogadta a kultúráról szóló kerettörvényre benyújtott 7 módosításui indítványunkat, így a művelődés ügyében nincs kollízió.
Az oktatási miniszter pedig az általunk benyújtott 3 módosítási indítványból egyet fogadott el, a másik kettőt módosítanunk (puhítanunk) kellett, ellenkező esetben elutasította volna őket. (lásd: http://www.pasztorbalint.rs/index.php/start/show/689/hu). Úgy mértük föl, hogy kezdetben jobb, ha ilyen formában, legalább részben bekerül az oktatási kerettörvénybe a nemzeti tanácsok iskolairányítási hatásköre, mintha az egyáltalán nem szerepelne benne.
Tudni kell azt, hogy az Oktatási Minisztérium hónapokon át hallani sem akart arról, hogy a nemzeti tanácsoknak bármilyen hatásköre legyen az oktatás (főleg az intézményirányítás területén). Ehhez képest politikai értelemben eredményként tekintek az oktatási kerettörvénybe általunk visszacsempészett rendelkezésekre. Mégha tagadhatatlan is a kollízió, ami okozhat alkalmazási nehézségeket.
A jövőben könnyebb lesz a helyzetünk annak köszönhetően, hogy elfogadott jogszabállyá vált a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Az oktatási kerettörvény következő módosításánál lesz jogi értelemben releváns hivatkozási alapunk és számunkra kedvező módon eltűnhet a kollízió.
Ugyanez vonatkozik a közeljövőben esedékes törvényjavaslatok vitájára (az óvodákról, valamint a kollégiumokról szóló törvény).
A kollízió megszüntetéséig pedig szerintem a Lex specialis derogat legi generali elv alapján a nemzeti tanácsokról szóló törvény a mérvadó.
