Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
DrHorvát Róbert, 2009.11.18.: Tisztelt Pásztor úr! A VmSZ irodából azt a választ kaptam,hogy a kettős identitású kettős kisebbségi (Magyar-horvát) egyén csak egy kisebbségi névjegyzékre iratkozhat fel!Tehát döntenie kell két számára alapvetően kedves identitás között ami nincs rendjén!Sok ember vész el igy !Tisztelettel Dr Horvát |
P.B., 2009.11.18.:Tisztelt Horvát Úr!
Az identitás szabad megválasztása alkotmányos jog. Nem kevés kettős identitású ember él Vajdaságban, de valóban csak egy nemzeti kisebbség választói névjegyzékére lehet felíratkozni. Ez a hatályos jogszabályok (a Nemzeti tanácsokról szóló törvény 47. szakasza) értelmében így van. Mindenkinek arra a kisebbségi névjegyzékre kell felíratkoznia, amely közösséget a legközelebbinek érzi magához, amellyel a leginkább azonosul. Ez személyes döntés kérdése.
KR-VI, 2009.11.15.: Tisztelt Bálint! Elnézést kérek,hogy Önhöz fordulok a következőkkel: A vízummentességel kapcsolatban lenne kérdésem.Persze ha megkapjuk mi lesz a sorsuk a CMH irodáknak, munkatársainak és külmunkatársainak? Válaszát előre is köszönöm. A jövőben pedig további sikeres munkát kívánok! |
P.B., 2009.11.16.:Tisztelt KR-VI!
A CMH irodák a vizummentesség elérését követően is teljes kapacitással fognak működni. Megmaradnak az alapvető feladatai a magyarigazolványokkal, oktatási-nevelési támogatással, továbbtanulási tanácsadással kapcsolatban. És ezek mellé talán újabbak is társulnak majd: pl. pályázatfigyelés- és írás, hasonlók. A CMH irodák hatásköre a múltban is változott néhányszor, idomult az új kihívásokhoz, így biztos vagyok abban, hogy a jövőben is fontos munkát fognak ellátni.
CSIPAK TIBOR, 2009.11.15.: Nagyrabecsült Bálintom! Olvasva a Vajma oldalain Tari István véleményhalmazát igencsak hajlamos vagyok igazat adni neki sok kérdésben!Te hogyan látod az általa felvetett kérdéseket? |
P.B., 2009.11.15.:Tisztelt Csipak Tibor!
Olvastam az interjút a Vajdaság Mán. Tisztelem Tari István irodalmi munkásságát és a múltban kifejtett közéleti tevékenységét is, de most nem sok mindenben tudok vele egyetérteni. Abban természetesen nincs közöttünk véleménykülönbség, hogy 1944/45-ben népirtást követtek el a magyarok ellen és a bűnösöket meg kell nevezni, el kell tudni számolni az áldozatokkal, valamint az állam nevében bocsánatot kell kérni. Ezügyben nagyon fontos fejleménynek tartom Sólyom és Tadić köztársasági elnökök megállapodását arra vonatkozóan, hogy történészek alkotta vegyesbizottság fogja kivizsgálni és feltárni az ellenünk (is) elkövetett bűncselekményeket. A vajdasági magyar politikum 20 éves törekvése ez, amit a VMSZ-nek most sikerült kicsikarnia a szerbiai köztársasági elnöknél. Ez az első lépés a múlt gaztetteinek történelmi helyretételében.
A nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos állításokkal már nem tudok egyetérteni. Mi is azt szerettük volna, ha az állam elkészíti az iniciális névjegyzéket és kiértesíti az embereket, hogy rajta vannak pl. a magyarok külön választói névjegyzékén. Sokkal egyszerűbb lett volna. A Kormány viszont azt állította, hogy az államnak nincs ilyen nyilvántartása. Még ha azt is gondolom, hogy a Kormány állítása nem felel meg a valóságnak, nem tudhatom az ellenkezőjét bebizonyítani (a népszámlálási adatokat egyébként tilos más célokra használni). Módosítási indítványt is nyujtottunk be a törvényjavaslatra, ami pont a névjegyzék összeállításának folyamatára vonatkozott, de a fent leírtakra hivatkozva elutasították. Viszont mindez a lényegen nem változtat. Ettől még a névjegyzéket az állam (a Kisebbségügyi Minisztérium) vezeti, tehát nem egyik vagy másik párt állítja össze. A különbség annyi, hogy a magyaroknak egy formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával a lakhelyük szerinti önkormányzatban kérniük kell a választói névjegyzékre történő felkerülésüket (erről minden kérelmező végzést fog kapni). Mi ebben, aktivisták bevonásával segíteni fogunk, hiszen a törvényben sehol sem szerepel az, hogy a kérvényt személyesen kell átadni (persze úgy is lehet). Szivesen vennénk ebben a nem könnyű feladatban a többi magyar párt segítségét is. Ahogy a civil szervezetek, történelmi egyházak, értelmiségiek is részt vesznek majd ebben, mivel tudják: fontos magyar ügyről van szó.
A szabályzat közzétételével egyébként az állam (minisztérium) valóban késett néhány napot, de ebben én nem látok tragédiát. A felíratkozási folyamat november 9-én elkezdődött és 2010. március 11-én zárul. Biztos vagyok abban, hogy a jövő év derekán közvetlen úton kerül majd megválasztásra a következő MNT. Sokkal több mint 117.320 ember (a törvényes minimum) lesz ugyanis a névjegyzéken.
Azt meg, hogy Tari miért nyilatkozik minősíthetetlen módon, sértő jelzőket használva saját koalíciós partneréről és nemzettársairól, számomra nem világos. Mindenesetre tőlem ilyen szavakat sosem fog senki hallani.
Elnézést kérek a hosszú válaszért, de a téma fontosságára való tekintettel ez talán elnézhető.