Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Nagy Abonyi Pál, 2009.12.07.: Tisztelt Népképviselő úr! A napokban hordja szét a postás a végzéseket földtulajdonosaink felé. A végzésben a lecsapolási illeték mértékéről tájékoztatják parasztjainkat. A fizetendő összeg cirka 1200 dinár hektáronként. Ezt az összeget a VODE VOJVODINE vállalat számlájára kell befizetni. Nagy a zúgolódás. A Zentán működő paraszt szövetséggel hadilábon állok, ezért Önt kérdezem: Miért most számlázzák ki a tavalyi lecsapolási illetéket is? Mit csapoltak le tavaly, abban a szárazságban? Ha most számlázzák ki a tavalyit, miért adják vastagon hozzá a kamatokat is? Az idei illetéket is miért most az utolsó negyedévben találták ki, hogy jár? Ha az idei illetéket most számolták ki, akkor miért számlázza már mindjárt hozzá a kamatot is? És főleg. Milyen jogcímen fizetjük mi meg azt a szolgáltatást, amit sohasem igényeltünk? Szüleim tulajdonában levő földek parti földek. Amikor megvettük őket, akkor azért voltak magasabb árúak a réti földektől. Földjeinkhez legközelebb 1 kilométerre van csatorna. Tudom, hogy ez az összeg Önnek, vagy nekem nem jelentene akadályt, hogy kifizessük, de a paraszt, akinek a jövedelme megkérdőjelezhető, attól mi jogon szedjük be? Ez az összeg, ha minden zentai földre vonatkozik, akkor az kb. 25 millió dinár évente. Szüleim azt mondták, hogy a helyi járulékot kifizetik, de ezt nem fogják. |
P.B., 2009.12.07.:Tisztelt Nagy Abonyi Úr!
Erről a valóban nagy problémáról november 19-én értesültem egy tornyosi gazdától. Fremond Árpád képviselőtársam, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja rögtön utanájárt az ügynek. A zentai Gazdakör és az Önkormányzat tudomásom szerint tárgyal a Vajdaság Vizei közvállalattal.
| Ernő, 2009.12.04.: Kedves Bálint! Már régóta szerettem volna megkérdezni, hogy hány mandátum után kap egy képviselő állandó munkaviszonyt a képviselőházban. Sokszor hallom a médiumokban, vannak képviselők akiknek állandó munkaviszonyuk van a képviselőházban és vannak akiknek az új választások után megszünik a munkaviszonyuk.....Előre is kösz Ernő |
P.B., 2009.12.05.:Kedves Ernő!
Köszönöm a kérdést. Néha ilyen dolgokról is beszélni kell, nemcsak a nagypolitikai kérdésekről. Az embereket érdekli a képviselők jogállása és a médiumokban is sok a téves információ.
A parlamenti képviselőknek "2 kategóriája" van. A többség (csaknem 200 képviselő) munkaviszonyban van a Parlamentben. Ők a főállású képviselők (közéjük tartozunk mi négyen is). Elvárás volt a VMSZ-ben még az előző választások után mandátumot szerzőkkel szemben (és ez azóta se változott), hogy a számonkérhetőség érdekében ne "hobbiból" képviselősködjünk, hanem főállásban.
Kb. 50 képviselőtársam nem főállásban tevékenykedik, hanem máshol van munkaviszonyban. Viszont ez a kategória se ingyen dolgozik a Képviselőházban. Ők a máshol megvalósított jövedelmük és a képviselői fizetés közötti különbséget kapják (amennyiben a képviselői fizetés a magasabb), valamint a képviselői átalányt.
Fontos kiemelni, hogy a képviselői munkaviszony csakis a mandátum végéig tarthat. Kivételes esetben (a Parlament Adminisztratív Bizottságának jóváhagyásával) meghosszabítható maximum fél évvel. Ennek az a magyarázata, hogy a volt képviselő addig se maradjon jövedelem nélkül, amíg munkahelyet talál a "civil életben".
A képviselők esetében tehát nincs és nem is lehet állandó munkaviszony. Állandó munkaviszonyban kizárólag a parlamenti szakszolgálatok munkatársai (a takarítónőktől a bizottsági titkárokig) lehetnek. Ezek a szabályok egyébként évtizedek óta változtatás nélkül érvényesek.
| Horvát Róbert, 2009.11.29.: Tisztelettel jelentem Államelnökünk kijelentette,hogy "saját identitásunkkal akarunk bejutni az EU-ba"............ÉN IS!Tanja Miscevic asszony a mai Blicben kijelentette,hogy 2020 elött nem aktuális.Létezik? Üdvözlöm Képviselő úr! |
P.B., 2009.11.30.:Tisztelt Horvát Úr!
Parlamenti felszólalásainkban mi már évekkel ezelőtt rámutattunk arra, hogy nem érdemes dátumokkal dobálózni. Ehelyett inkább tenni kellene annak érdekében, hogy meghonosodjon az európai értékrend Szerbiában. Az ország leghamarabb akkor lesz EU tag, amikor a jogharmonizáció, valamint a törvények alkalmazása terén elérjük az ehhez szükséges szintet. Az olcsó politikai poénszerzési kísérletek nem tesznek jót az ügynek. Másképp fogalamazva: reálisnak tűnik Tanja Miščević "jóslata".
