Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Renáta, 2011.06.11.: Kedves Pásztor Bálint! Érdeklődni szeretnék a magyar oktatásügy helyzetéről. Illetve konkrétan arra szeretnék választ kapni, hogy meddig lehet még ezt a abszurd helyzetet folytatni? Nem értem, hogy egyes falvakban/városokban 3-4 diákért osztályt nyitnak és, hogy a tanáraik java része nem megfelelő szakosítással dolgozik, vagy utazó tanárokat alkalmaznak. Nem tudom nem szó nélkül hagyni, el sem tudom képzelni, hogy mennyi pénz megy el ilyesmire. Másrészt pedig ami a magyar egyetemisták helyzetét illeti az szánalmas. Nem lehetne ésszerűsíteni a dolgon? Nem olcsóbb utaztatni a diákokat egy központi iskolába? Azt hiszem, hogy racionálisabban többre mennénk. A pénzen ami megmaradna támogatni lehetne az egyetemistákat, így aztán talán többen tanulnának tovább, és talán itthon tanulnának tovább nem pedig külföldön. Nagyon sajnálom ezt a helyzetet, a magyar értelmiség háttérbe szorul, hogy a képesítés nélküliek dolgozhassanak. Őszintén remélem, hogy történni fognak valamiféle változások. |
P.B., 2011.06.11.:Kedves Renáta!
Biztos vagyok benne, hogy ezekről a kérdésekről a következő években is vita lesz a vajdasági magyarságon belül, hiszen különböző látásmódok vannak. Az én véleményem az, hogy ahol csak lehet, fenn kell tartani a magyar oktatást. Ha ki lehet harcolni, hogy néhány gyerekkel osztályt lehessen nyitni, akkor erről önként nem szabad lemondani. Nemcsak azért vagyok erről meggyőződve, mert azt vallom, hogy önként nem szabad lemondanunk a jogainkról, hanem azért is, mert egy-egy településen a magyar nyelvű oktatás megszűnése felgyorsíthatja az asszimilációt, ami első lépésben abban nyilvánul meg, hogy a szülők szerb osztályba íratják gyereküket. Emelett, elsősorban a szórványban, kétségtelenül szükség van az iskolaközpontok létrehozására is, az iskolabusz-program bővítésére. Ezek a folyamatok elindultak. Az egyetemisták ösztöndíjazásával kapcsolatban pedig bizonyosan Ön is hallott a Magyar Nemzeti Tanács szeptemberben induló ösztöndíj-programjáról, amelynek köszönhetően tudomásom szerint 100-130 eurós ösztöndíjban részesülnek majd a magyar hallgatók.
Azzal természetesen egyetértek, hogy megfelelő képesítésű tanároknak kell tanítaniuk. Erre majd a kétszakos tanárképzés bevezetése jelenthet megoldást, hiszen pillanatnyilag bizonyos tantárgyakra vonatkozóan óriási hiány van. Az ösztöndíjak remélem ahhoz is hozzájárulnak majd, hogy több család engedhesse meg magának azt, hogy a gyereke Újvidéken járjon egyetemre és mondjuk biológia vagy történelem tanárnak tanuljon.
| Utasi Erika, 2011.06.08.: Jó estét kívánok! Szeretnék érdeklődni a földműves nyugdíjbiztosításról! 44 éves adai nő vagyok, eddig nem fizettem a kötelező nyugdijbisztositást nem is, szeretném! De 1986 még mikor szüleimmel éltem egy háztartásban akkor egy félévnyit fizették szüleim úgy, hogy nyilván vagyok, voltam véve, de mikor férjhez mentem nem volt nevemen föld és kaptam egy végzést, hogy nem kell fizetnem, meg már férjem fizeti! El is voltam idáig pontosan mai napig mig postás nekem is hozta. Tudtam róla, hogy 0, 5 hektárnál már akarják, hogy fizessük de, úgy értesültem, hogy elhalasztották egy évet! Az a gondom, hogy kevés a föld és 2 nyugdíjbiztosítást meg nem bírjuk kifizetni! Én nem nyugdíjbiztosítás ellen vagyok, hanem annak módja ellen Mért nem jövedelem után fizessük, mert ez így nem igazságos! A kérdésem pedig az, hogy kötelezhetnek-e vagy pedig jogos-e, hogy kifizessem? Mivel az ismerőseim közül senkire se köteleztek nyugdíjat, pedig van a nevén föld… Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel |
P.B., 2011.06.28.:Kedves Erika!
Kicsit több időt vett igénybe az utánajárás, de megvan a válasz. A köztársasági és a tartományi mezőgazdasági minisztérium vezetőivel történt konzultáció alapján a következő válasz kristályosodott ki. Volt egy időszak, amikor a családtagok is fizették a nyugdíjbiztosítási járulékot. Ez ma már csak önkéntes alapon lehetséges. Ez azt jelenti, hogy csak az Ön férjét kötelezhetik a nyugdíjjárulék fizetésére, Önt nem, mégha kapott is végzést. Az 1986-ban befizetett járulék sajnos minden bizonnyal elveszett és semmi se jár utána. Egyébként jelenleg a nyugdíjjárulék fizetésének a kötelezettsége nincs összefüggésben sem a jövedelemmel, sem a földterület nagyságával.
| helenka64, 2011.05.25.: Jo estét kivánok, most olvastam ezt a cikket remélem nem válik valora http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-05-25_Kibujt_a_szog_a_zsakbol.xhtml egy nö gyerekeket válal, felneveli, melette munkába jár , othon is helyt kell áljon a gyereknevelésben , fözés, takaritás, mosás még 65 évesen mennyen nyugdijba?a mi korosztályunk meg se éri,hiába teszik össze a nyugatot a volt komunista országokkal, pl, Németországban nem annyi a fizetés mint itt vagy Romániában a megélhetés könnyebb ,itt meg ugyanazért a fizetésért 3x annyit kell dolgozzunk nem mindegy hogy gürcölünk vagy komotoson ledolgozuk a 8 orát s abbol a család jol megél vagy pedig minden dinárt össze kell rakni , hogy a számlák kilegyenek fizetve s legalább a legszükségesebb élelmet megvegyük Tisztelettel Heléna |
P.B., 2011.05.26.:Kedves Heléna!
Vagy nagyon röviden vagy nagyon hosszan tudnék erre a véleményre, illetve az újságcikkre reflektálni. Inkább az elsőt választom. Ebben a mandátumban biztosan nem fog jelentősen változni a szabályozás. Hogy később mi lesz, megjósolhatatlan. Olyan megoldást kell választani, amely az ilyen kedvezőtlen gazdasági mutatókkal rendelkező ország, mint Szerbia számára fenntartható. Mindenképpen el kell kerülni a nyugdíjrendszer összeomlását.
Régóta mondjuk: külföldi befektetések nélkül nem javulhat az életminőség Szerbiában. A befektetők pedig elkerülik az olyan országokat, amelyekben a nagy politikai kérdéseket nem rendezték. Ma az egyik ilyet végre sikerült megoldani. De maradt még néhány.
