Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| ottó, 2011.11.06.: Tisztelt Képviselő úr! Szerbiában hamarosan parlamenti választásokra kerül sor, és látható, hogy a Szerb Haladó Párt az egyik legesélyesebb a győzelemre. Azt szeretném kérdezni, hogy Ön, mint képviselő, hogyan látja Szerbia további európai integrációját amennyiben T. Nikolic lesz a kormányfő? A Haladókkal kapcsolatban nem tudom eldönteni, pontosan milyen irányba is mozognak. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! |
P.B., 2011.11.07.:Kedves Ottó!
Nem egyszerű a kérdés, hiszen sok még az ismeretlen tényező. Valóban esélyesek Nikolićék a győzelemre, de még egyáltalán nem biztos, hogy ők alakíthatnak majd kormányt. Az sem mellékes, hogy Nikolić esetleges kormányának részét képezné-e pl. a Kоštunica-féle DSS vagy sem.
Én az elmúlt 2-3 évben azt tapasztaltam, hogy a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt között hatalmas különbségek nincsenek. Szinte ugyanazt, vagy pontosan ugyanazt mondják az EU-ról, a NATO-ról, Koszovóról. Hogy mit mennyire mondanak őszintén, nehéz fölmérni, de ugyanez érvényes a DS-re is. Az egyetlen különbség a külpolitikát illetően talán abban van, hogy a SNS oroszbarátabb pártnak tűnik, ugyanakkor rögtön hozzá kell tennem, hogy a NIS-t nem Nikolićék, hanem Tadićék ajándékozták oda az orosz Gazpromnak.
Mindent figyelembe véve azt gondolom, hogy Szerbia közeledése az EU-hoz ma már visszafordíthatatlan. Lehetnek apróbb különbségek, de nem tudom azt elképzelni, hogy bármely következő szerbiai kormánytöbbség arról hozzon döntést, hogy az ország jövője nem az Európai Unióban van.
| Szigeti László, 2011.09.25.: Tisztelt Pásztor úr! Miután mélyen egyetértek az előző felszólalóval ( Világos Frigyes úrral ), kérdésem az, hogy valójában mit értenek a kormánypártok kollektív bűnösség alatt, amihez kötik a vagyon visszaszármaztatást? Vajon csupán azok a polgárok a "kollektív bűnösök" akiknek a szüleiket vagy hozzátartozóikat legyilkolták, vagy a többi Magyar is, azaz jelen pillanatban k.b. 290000 vajdasági Magyar? Ha a második az igaz válasz, akkor az azt jelenti ( még burkolás nélkül is ) hogy minket Szerbia másodosztályú polgároknak tart. Aki pedig engemet másodosztályú embernek tart, az minimum az ellenségem és nem embertársam. Nem hiszem hogy az Unió komolyan gondolja hogy az ilyen törvényekkel ellátott országot tagjelöltnek vegye fel. Ha el is fogadnánk a szerbek által felsorolt áldozatok számát ( amit a Magyarok követtek el ), a 90-s években a szerbek által meggyilkoltak száma annyival nagyobb, hogy ők hozzánk mérten világméretű bűnösök. Üdvözlettel: Szigeti László |
P.B., 2011.09.25.:Tisztelt Szigeti Úr!
Mély meggyőződésem, hogy nincsenek bűnös nemzetek. A felelősség mindig egyéni. Éppen ezért nem tudtuk támogatni a vagyonvisszaszármaztatási törvény eredeti javaslatát. Abban az szerepel, hogy kizárásra kerül a vagyonvisszaszármaztatás folyamatából mindenki, aki az ún. megszálló erők kötelékeibe tartozott. Ha nem követett el semmit, akkor is. Ez vonatkozna ezen emberek leszármazottaira is. Ezt mi megengedhetetlennek tartjuk. A véleményemet erre a kérdésre vonatkozóan kifejtettem a legújabb blogbejegyzésemben is. Kérem olvassa el.
Az eredetileg hétfőre tervezett szavazónapot a Parlamentben lemondták. Az utolsó pillanatig küzdeni fogunk azért, hogy a kollektív bűnösség minden formáját kiiktassák a törvényből. Még mindig van némi remény.
| Világos Frigyes, 2011.09.22.: Tisztelt Képviselő Úr. Néztem a TV-ben a resztitúciós törvényről szóló parlamenti vitát, és egy olyan felismerésre jutottam, hogy a hozzászólók java részének fogalma sincs,hogy Bácska 1941-től 45-ig nem megszált terület volt, hanem közigazgatásilag Magyarországhoz tartozott, mint Bács-Bodrog megye része. Ebből következik az a nagyon sajátságos tény, hogy Bácska minden egyes polgára magyar állampolgár volt, nemzetiségre való tekintet nélkül.(a szerbek is). Az állampolgároknak kötezelettségeik is vannak az állam felé. Eo ipso, katonai szolgálatra bevonultatták az itt élő szerb nemzetiségű katonaköteles férfiakat is, akik közül sokan a keleti fronton találták magukat, honvéd egyenruhában. Lehet, hogy ez a tény csillapítja majd azon képviselők harciasságát,akik nem bánnák, ha a magyaroknak kevesebb jutna a visszaszármaztatásból. Van egy igen fontos momentum , amit megpróbálok cáfolni. A többségi nemzet egyes képvislői próbálnak azzal érvelni, hogy ők áldozatok voltak és mint munkaszolgálatosok szolgáltak. Igen, ez érvényes bizonyos idősebb korosztályokra, de a fiatal hadköteles férfiakat a Honvédség különböző fegyvernemeihez sorozták be. ( Igaz, hogy már kevesen tudják a községben, hogy pl. D.B. hogy feszített huszár egyenruhájában, karddal az oldalán,- vagy P.B. , aki a páncélosoknál szolgált, M.I. aki határvadász tizedes volt, pedig a magyar nyelvet is elég hibásan beszélte. Nagyon érdekes D.Đ esete , aki Vitézi címet kapott, a Hadúrtól (Horthy) Az ő zászlóaljuk olyan harci cslekményben vett részt, melyben nagy volt a vesztesség, így érdemelték ki a Címet.Az említett személy a háború után ezt szégyelte és le akarta tagadni. Így jutottam el fejtegetésemben egy nagyon érdekes mozzanathoz. Amikor a háború után szállingóztak haza Európa különféle országaiból,de főleg a szovjetúnióból a katonák,a szabadkai befogadó állomáson (karantén) a szerb honvédek rendre munkaszolgálatosnak állították magukat, vagyis a fasizmus áldozatainak.( természetesn P.B.-nek is, a tankos honvédnak is ilyen módon visszajár a mozi, amit annak idején államosítottak(mindenestől, épületestől)Ezzel szemben sok magyar polgár csak ábrándozhat, hátha valami neki is jut. Tisztelettel vilagosf |
P.B., 2011.09.22.:Tisztelt Világos Úr!
Nagyon köszönöm a hasznos információkat. Használni fogjuk őket.
