Zászló, címer, statútum
A VMSZ és a VSZL bíznak Vajdaság statútumának belgrádi jóváhagyásában – Szavazási nap a köztársasági parlamentben
Szavazási nap volt tegnap a Szerbiai Képviselőházban, melynek során a képviselők nemzetközi szerződések hitelesítéséről, valamint a nemzeti jelképek használatáról döntöttek. A napirendtől függetlenül szóba került Vajdaság új statútumának köztársasági jóváhagyása, megszavazása is.
Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy annak ellenére, hogy a Szerbiai Szocialista Párt a Tartományi Képviselőházban támogatta a tartomány új statútumjavaslatát, a párt vezetője, Ivica Dačić kijelentette: nem fognak hozzájárulni annak köztársasági szintű megszavazásához, mondván, nem engedhetik meg, hogy Szerbia visszatérjen az 1974-es alkotmány szerinti állapotba. Akkor sem szavaznak a statútum jóváhagyására, ha az veszélybe sodorná a parlamenti többséget, mondta.
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a kisebbségi frakció vezetője, Pásztor Bálint tegnap Belgrádban kijelentette:
– A dokumentum szövegében, amelyet a tartományi parlamentben többek között a szocialisták is megszavaztak, egyetlen vesszőt sem változtattak meg. Egyetlen oka sincs annak, amiért ne támogatnák újfent azt a dokumentumot, amelyet egyszer – hét hónappal ezelőtt – már támogattak – válaszolta Pásztor újságírói kérdésre, hozzátéve: – Nyilvánvaló, hogy az alkotmánymódosítás nem következhet be gyorsan, de az még nem jelenti azt, hogy a statútum elfogadását el kellene odázni.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője, Bojan Kostreš reméli, hogy még a nyári szünet előtt a köztársasági parlament elé kerül a statútum. Pásztorhoz hasonlóan nem tartja kérdésesnek annak kellő támogatottságát. Mint mondta, Szerbiának mindenképp a regionalizáció útján kell haladni, hiszen csak így válhat valóban európai országgá.
Viszont hozzáteszi: kezdetben Szerbia regionalizációja nem lesz egyenlő fokú, ugyanis Vajdaság sokkal előrébb tart ezen az úton, mint a többi régiók.
„BOŽE PRAVDE”
A 250-ből 140 parlamenti képviselő (nagyjából ennyien voltak az ülésteremben) támogatta a nemzeti jelképekről szóló törvénytervezet megszavazását. A törvény szerint Szerbiában a nagyméretű és a kisméretű címerek egyforma tartalmúak, a nemzeti lobogó és az ország zászlaja is, az ország himnusza pedig a Bože pravde. A már ma is használt állami jelképeket 2004. óta használják, amikor a parlament határozatot hozott azok használatáról.
A hivatalos címer a Szerb Királyság címere, amelyet 1882. június 16-án használtak először.
Az állam zászlaja és a nemzeti lobogó is fentről lefelé piros-kék-fehér, a zászló közepén vagy sarkában a címerrel, vagy adott esetben a kis címerrel.
A törvény szabályozza a nemzeti jelképek használatát is, a zászló állami ünnepeken való kitűzését, valamint annak módját. Például: a zászlót nem lehet úgy kifüggeszteni, hogy az érintse a talajt, vagy a falat, ha a ház falára teszik ki. Nem tűzhető ki autóra sem, nem „burkolható be vele” a jármű.
Jogi személyek esetében 50 ezer és 500 ezer dináros összeggel büntethetők azok, akik nem tartják tiszteletben az erre vonatkozó törvényt, vagy ha adott esetben az állami jelképeket marketingfogásként használnak termékeik könnyebb értékesítése céljából.
A rossz állapotban lévő zászló kitűzését is büntetik: jogi személyek 40 ezer és 400 ezer dinár közötti szankcióra számíthatnak, abban az esetben, ha egy civil használ szakadt zászlót 5 ezer és 20 ezer dinárral büntetik.
MÉG NEGYVENNYOLC
A nemzeti jelképek mellett a vegyi fegyverek gyártását tiltó nemzetközi szerződést fogadta el tegnap a parlament.
Így a ma folytatódó ülésen még negyvennyolc törvénytervezetről szavaznak. A most szavazásra bocsátott 50 törvénytervezetet a március 30-án kezdődött ülésen vitatták meg a honatyák. Ezekre összesen 3 ezer módosítási javaslat érkezett a parlament elé.
A szavazás várhatóan még holnap is tartani fog, amikor a tervek szerint 16 órakor már a következő ülésnek kellene kezdődnie.
SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ
