Pásztor Bálint: Komoly garanciák vonatkoznak a magánosítandó kisebbségi médiára
A szerbiai parlament mai ülésén foglalkozik a három új médiatörvénnyel kapcsolatban beterjesztett módosítási javaslatokkal, s várhatóan hamarosan rábólint a sajtót érintő új rendelkezésekre.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője a Vajdaság Ma hírportálnak nyilatkozva elmondta, pártjának tárgyalásai nyomán olyan kitételek és garanciák kerültek bele a törvényjavaslat szövegébe, amelyek garantálják a Szerbiában élő kisebbségek, így a vajdasági magyarság számára is a tájékoztatásra való jogok teljesülését.
A frakcióvezető emlékeztetett, a VMSZ az elmúlt tíz évben azért harcolt, hogy az önkormányzati alapítású, kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumokat ne privatizálják, ennek a törekvésnek eredményeként sikerült 2007-ben megakadályozni például a Szabadkai Rádió meg a topolyai Tájékoztatási Közvállalat magánosítását. Hangsúlyozta, a médiaprivatizáció nem számít európai normának, számos uniós országban az állam tulajdonában van több médium, továbbá a zombori vagy a kúlai rádió 2007-es, rosszul végződő magánosítása is amellett szól, hogy a kisebbségi médiumokat nem kell privatizálni. Azért is síkra szállt a VMSZ, mondta el Pásztor, hogy a nemzeti tanácsok által alapított, társalapított médiumok stabil állami pénzelésben részesülhessenek, mert meggyőződésük szerint csak ez garantálja működésüket, további fejlődésüket.
A most elfogadás előtt álló három médiatörvény javaslatának megszületésekor a VMSZ illetékesei azonnal komoly tárgyalásokba kezdtek Ivan Tasovac szerbiai szakminiszerrel, közölte Pásztor Bálint, s kifejtette, mivel az alkotmánybíróságnak a nemzeti tanácsi törvények kapcsán januárban kimondott döntése szerint az önkormányzatok sem lehetnek médiumok alapítói, a lehető legkomolyabb garanciák törvénybe foglalását kérvényezték az önkormányzati alapítású, kisebbségi nyelveken is sugárzó médiumok esetében. Mivel a 2007-es magánosításokkor alkalmazott garanciák nem bizonyultak elegendőnek, annak törvénybe foglalását kérték, hogy a privatizőrnek öt éven át meg kelljen őriznie a tájékoztatási tevékenységet minden sugárzott nyelven, s hogy ezt ne kerülhesse meg zenés és szórakoztató műsorok sugárzásával, a műsorrács módosítását sem engedélyezik, ez pedig a közszolgálati jelleg megőrzését eredményezi, fejtette ki a frakcióvezető.
A tájékoztatási törvény javaslata szerint eredetileg a kisebbségi nemzeti tanácsok csak intézmények és alapítványok tulajdonosai lehettek, viszont a miniszterrel folytatott tárgyalások során sikerült kieszközölni, hogy ez vonatkozzon a gazdasági társaságokra is, mondta el Pásztor, s megjegyezte, a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap már 2003 óta gazdasági társaságként működik. Azt is sikerült elérni, hogy a nemzeti tanácsok által alapított médiumokat ne csak a most bevezetésre kerülő projektalapú pénzelés révén lehessen finanszírozni, ez pedig azért fontos – magyarázta Pásztor Bálint – mert például a Magyar Szó egy éves működésére legutóbb 100 millió dináros normatív támogatást kapott a tartománytól, amely nélkül nem képzelhető el a további munka és fejlődés.
A VMSZ frakcióvezetője szerint a szerb liberális ellenzék meg az újságírói egyesületek hőzöngése a túl komoly garanciák miatt bizonyíték lehet arra, hogy minden lehető biztosítékot kiharcoltak. Pásztor Bálint ugyanakkor hangsúlyozta, a most elért eredmények is arra mutatnak rá, miért kell szövetséget kötni a köztársasági szinten éppen hatalmon levő párttal, hiszen ellenzéki pozícióból politizálva mindezt nem tudnák volna elérni.
Kérdésünkre, hogy miként reagál a Szabadkai Rádióban megfogalmazott aggodalmakra, amelyek szerint a garanciák nem térnek ki például arra, hogy a privatizációt követő öt éven belül fizetést is kell adni az újságíróknak a kisebbségi nyelvű tájékoztatásért, Pásztor Bálint leszögezte, ez a kérdéskör nem is tartozik a tájékoztatási törvény hatáskörébe, viszont a médiatörvénnyel egy időben fogadják el a privatizációs törvényt is, amely a munkatörvénnyel együtt szabályozza ezt a területet. Megjegyezte, megérti Németh Ernő aggodalmait, tekintettel a 2007-es magánosítások sikertelenségére, de a mostani garanciákkal, amelyek a megvásárlóra a jogilag maximálisan kiszabható öt éven át vonatkoznak, éppen azokat a privatizőröket kívánták elrettenteni, akik nem az adott médium, illetve a közszolgálati tájékoztatás érdekeit szem előtt tartva vásárolnák fel a sajtóorgánumokat, a működés további feltételeinek biztosítása pedig a felelős magyar politikum feladata is lesz abban az esetben is, ha vásárló hiányában a dolgozók tulajdonába kerülnek a magyarul is tájékoztató médiumok.
Kérdésünkre válaszolva Pásztor Bálint elmondta, az utóbbi hat év egy olyan nehéz periódus volt a 2007-ben magánosított kisebbségi nyelveken is tájékoztató médiumok számára, hogy a helyzetükön már jogszabályokkal vélhetően nem lehet javítani, viszont éppen e rossz példák miatt is kezdtek most tárgyalásokba a tájékoztatási törvények kapcsán.
A már most is magántulajdonban levő vajdasági magyar médiumokról szólva Pásztor Bálint hírportálunknak nyilatkozva azt mondta, biztosan bizakodva tekintenek az új médiatörvények hozta változásokra, hiszen azok a sajtóorgánumok egyenlővé válását eredményezik, s egy ilyen légkör vélhetően kedvezni fog a magántulajdonban levő médiának.
RIZSÁNYI ATTILA