Kompromisszummal Koszovóért
A szerb kormány szeptemberben határozatot fogadtatna el az ENSZ Közgyűlésével
Kimértség és vitakészség jellemezte a hétfői belgrádi parlamenti ülést, amelyen a hágai Nemzetközi Bíróság múlt heti tanácsadó véleményezése kapcsán megírt döntésről vitáztak a képviselők. Annak ellenére, hogy az ellenzék jelen esetben sem kerülgette a forró kását – nem hagyta kritika nélkül a kormány eddigi törekvéseit a koszovói kérdés megoldását illetően, és a felelősök lemondását is megemlítette –, meglepő módon sokan döntöttek úgy, hogy támogatni fogják a kormány által beterjesztett határozatot.
Hétfőn rendkívüli ülés keretében vitázott a Szerbiai Képviselőház a hágai Nemzetközi Bíróság Koszovó egyoldalú függetlenségének kikiáltásáról szóló tanácsadó véleményével kapcsolatos parlamenti döntésről.
A szerb kormány által beterjesztett szöveg érdekessége, hogy az előző dokumentumokhoz képest sokkal békésebb, nem tartalmaz ellenséges, konfrontáló kijelentéseket. A döntés első pontja szerint a hágai Nemzetközi Bíróság nem felelt arra az alapvető kérdésre, hogy jogszerű-e a koszovói albánok különválása, és így nem legalizálta Koszovó etnikai alapú különválását Szerbiától. A negyedik pont szerint pedig elengedhetetlen, hogy békés tárgyalások útján egy olyan kompromisszumos megoldásra jussanak a szemben álló felek, amely mindkét fél számára elfogadható és „segítségével történelmi megbékélésre kerül sor az albán és a szerb nemzet között”. Ugyanakkor a dokumentum szerint Szerbia szeptemberben egy határozatot terjesztene be az ENSZ Közgyűlésnek, amelynek elfogadásával kompromisszumos megoldást lehetne találni a koszovói kérdésre. Azonban azt még senki sem tudja, hogy ez a határozat mit tartalmaz majd, de várhatóan a koszovói albánok is elő fognak állni egy hasonlóval.
A hágai véleményezés után a szerb kormány olyan döntést hozott, amellyel azt javasolja a Szerbiai Képviselőháznak, hogy támogassa a kormány további diplomáciai és politikai harcát Szerbia szuverenitása és területi integritása megőrzése érdekében, valamint továbbra sem ismeri el az elszakadt tartomány függetlenségét. A dokumentum bemutatása előtt Dušan Bataković, a szerbiai jogászcsoport vezetője kiemelte, hogy Szerbia csupán jogi vereséget szenvedett, és abból a szempontból sikeresek voltak, hogy azzal, hogy 2008-ban a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak, lelassult Koszovó függetlenségének nemzetközi elismerése. Mint megjegyezte, nincsenek zárva a jogi kapuk, Szerbiának további lehetőségei maradtak szuverenitása megőrzése érdekében. Hasonlóképpen vélekedett Vuk Jeremić külügyminiszter is, aki kiemelte: Szerbia célja az, hogy a határozat átadásakor többségi támogatást szerezzen, amely után világos lesz, hogy bíróság nem adott jogot az albánoknak az elszakadáshoz.
– Ma az egész világ azt figyeli, mit fogunk tenni a parlamentben. Ezért kiváltképp fontos, hogy méltóságteljesek és egységesek legyünk – mondta a külügyminiszter.
A képviselői felszólalásoknál, a parlamenti ellenzék a szerb kormánytól több ízben számon kérte, hogy mit tett eddig Koszovóért. Elsőként Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke fejtette ki rezignáltan, hogy Koszovó az egész szerb társadalom veresége és nem holmi jogi vereség.
– Úgy nem védhetjük meg Koszovót, hogy saját magunknak hazudunk. Új politikát követelünk Koszovóval kapcsolatban – szólalt fel a pártelnök.
Szavai szerint nem kötelessége a kormánynak azt védenie, amit még 1999-ben huzamos időre elvesztett, mégpedig Szerbia azon jogát, hogy irányítsa a koszovói életet.
Ezután Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője kapott szót, aki kifejtette, hogy számukra elfogadhatatlan a döntés, ugyanis a hágai véleményezés Szerbia teljes politikai vereségét jelenti.
– Két évig hallgattunk a gondokról a parlamentben, és olyan politikát láthattunk a kormány részéről, amely kétségkívül furcsa eredményeket szült. És most ebbe a politikai öngyilkosságba bele akarják vonni a parlamentet is. Be kellene perelni minden államot, amely elismerte Koszovó függetlenségét – emelte ki a képviselő.
A külügyminiszter válaszában visszautasította a pereskedést, mert mint megjegyezte, nem hinné, hogy az a bíróság, amely nem akart állást foglalni abban a kérdésben, hogy legális-e Koszovó függetlenségének kikiáltása, állást foglalna egy ilyen eljárásban.
Dragan Marković Palma hevesen védte a kormány érdekeit, kifejtve, hogy a hágai véleményezés nem volt győzelem, de vereség sem.
– Csak a koszovói szerbek mondhatják meg, hogy Szerbia eddig mindent megtett-e értük – emelte fel hangját a képviselő.
Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke elmerengett azon, hogy Szerbia nem tartozik a legerősebbek, a legjobbak, a legigazabbak, de a legrosszabbak közé sem. Feltette a kérdést a kormánytagoknak: vajon mikor jöttek úgy haza valahonnan, hogy elmondhatták volna, sikerült egy állam hezitáló vezetőségét meggyőzni Szerbia igazáról, majd megkérte a parlamentet, hogy álljon ki az SZHP módosítási indítványai mellett.
– Spanyolország meg Szlovákia úgysem mondott volna mást, minthogy nem fogadja el Koszovó függetlenségét. Ma le kellene mondaniuk a felelősöknek, azonban nem veszekedni jöttünk ide – mondta Nikolić, majd hozzátette, hogy egyre többen tisztelik személyét Európában, így szívesen magára vállalná, hogy meggyőzi a hezitáló államokat.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője elmondta, hogy az elmúlt három és fél évben összesen öt határozat született Koszovóval kapcsolatban, de azok nem voltak összhangban a modern diplomáciai szótárral, és a megfogalmazások sem voltak eléggé világosak. A mostanit azonban – annak ellenére, hogy nem tökéletes – a magyar képviselők támogatni fogják. Kiemelte, hogy Koszovó területén 11 éve egyetlen szerbiai rendőr és katona sincs, továbbá adó sem folyik be onnan, vagyis a szerb állam jelenléte hiányzik Koszovóból.
– Megértjük, milyen nehéz helyzetben van a szerb nép, hiszen június negyedikén emlékeztünk meg a 90 éve megkötött trianoni békeszerződésről, amellyel Magyarország kétharmadát elszakították. Tudjuk, hogy több generációnak kell leváltania egymást, hogy a sebek beforrjanak, ha egyáltalán ez lehetséges – mondta Pásztor.
Ivica Dačić belügyminiszter újságíróknak az ülésről ironikusan megjegyezte, hogy Szerbiában élünk, ahol a történelem során sohasem tudtak konszenzusra jutni, így ettől az üléstől sem vár mást, míg Dragan Todorović, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője bejelentette, hogy támogatni fogják a döntést, de a kormánynak át kellene gondolnia az általuk beterjesztett módosítási indítványokat.
Boris Tadić államfő bizakodásának adott hangot és kifejtette, hogy a koszovói kérdésről eddig még sohasem folytattak ennyire kimért és egységes vitát, ami mindenképpen elősegítheti a koszovói probléma megoldását.
– Kompromisszumos megoldást szeretnénk elérni, ami által Szerbia nem a legnagyobb vesztes lesz. Úgy látom, hogy a mai vita pártjaink politikai nagykorúságát bizonyítja, és ennek köszönhetően Szerbia legérzékenyebb problémáját sikerül majd békésen megoldanunk – vélekedett az államfő.
Az ülés a késő esti órákban is tartott.
DIÓSI ÁRPÁD
