Határozatképtelen képviselőház
A rendkívüli parlamenti ülés megtartásához elegendő számú képviselő jelent meg szerdán a Szerbiai Képviselőházban, a napirenden szereplő igazságügyi kinevezésekről viszont szavazóképtelenség miatt nem döntöttek. A Szerb Megújhodási Mozgalom feltételhez köti négy képviselőjének részvételét a parlament munkájában. Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a képviselőháznak februárban néhány kiemelkedően fontos törvényt kellene, vagy kellett volna megvitatnia.
Aleksandar Jugović, az SZMM alelnöke közölte, hogy képviselőik csakis akkor térnek vissza a parlamentbe, ha az illetékesek eleget tesznek követelésüknek és leváltják Srđan Srećković szórvány- és vallásügyi minisztert, valamint Sanja Čeković államtitkárt, mindketten a párt tagjai. Jugović szerint követelésük jóváhagyása javarészt koalíciós partnerüktől, a Demokrata Párttól függ. Jugović nem érti, hogy a DP mire hivatkozva kifogásolhatja a párt kérését.
Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője hisz benne, hogy ha az SZMM nem is tér jobb belátásra, akkor más képviselők járulnak hozzá a szavazóképesség biztosításához.
A szerdán megkezdett rendkívüli ülésen a Bírósági Felső Tanács (VSS) tagjának a kinevezésére vonatkozó határozatjavaslat, valamint a belgrádi első számú Alapfokú Ügyészség, és a vranjei, a kragujevaci, az újvidéki és a šabaci Alapfokú Ügyészségek ügyészhelyetteseinek a kinevezésére vonatkozó határozatjavaslatok szerepeltek napirenden.
Annyi biztos, hogy ebben a pillanatban nem határozatképes a parlament – erősítette meg a Magyar Szóval folytatott beszélgetés során Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, hozzátáve, hogy a rendkívüli ülés befejezéséhez szerinte sikerülni fog biztosítani a szavazati többséget.
– Azt már nem tudnám megmondani, hogy hogyan, bár valószínűleg az egyik független képviselő, vagy mégis az SZMM fogja biztosítani a kvórumot. Borzasztóan fontos napirendi pontokról van szó: az igazságügyi reform értelmében a VSS dönt a nem megválasztott bírák fellebbezéseiről. Ez egyrészről az európai uniós tagjelölti státus elnyerésének, másrészről pedig az igazságügyi rendszer működésének a szempontjából is fontos. Egyébként februárban nagyjából 60 törvényjavaslat vitáját tervezte lefolytatni a képviselőház. Ha a rendkívüli ülés napirendi pontjainak a megszavazásához sikerül biztosítani a szavazati többséget, akkor elképzelhető, hogy kezdetét venné egy másik ülés. Az már persze más kérdés, hogy minden eljárásban lévő jogszabály javaslata napirendre kerülne-e. Az biztos, hogy ha elkezdődik az ülés, akkor a Büntetőtörvénykönyv módosítása napirendre kerül. Emellett még nagyon fontosak az oktatási törvényjavaslatok – általános iskolákról, középiskolákról szóló törvényjavaslatok, a tankönyvtörvény módosítása, valamint a felnőttképzési törvényjavaslat –, amelyekre pártunk 30 módosítási indítványt készül benyújtani – összegezte Pásztor.
A VMSZ képviselője kifejtette, hogy sajnos nagyon nehéz lenne megjósolni, hogy az SZMM képviselői visszatérnek-e a parlamentbe, vagy hogy a képviselőház folytatni tudja-e a munkát a parlamenti választásokig. A háttérben biztosan folynak a tárgyalások, de a többi párt erről csakis találgatni tud – állapította meg Pásztor.
Kérdésünkre, hogy a februárban napirendre tervezendő törvények közül van-e olyan, amelyik elfogadása fontos a tagjelöltség szempontjából, a VMSZ képviselője közölte, hogy a tagjelöltség elnyeréséhez fontos törvények legtöbbjét már korábban megerősítette a parlament. Ugyanakkor a most eljárásban lévő törvényjavaslatok között szerepel néhány, amelyek az uniós felzárkózás szempontjából fontosak – részletezte Pásztor, hozzátéve, hogy ilyen mondjuk a BTK módosítási javaslata és a VSS tagjának a kinevezésére vonatkozó határozatjavaslat.
Másik kérdésünkre, hogy az SZMM „akciója” mennyire tekinthető megelőlegezett választási kampánycirkusznak, Pásztor annyit válaszolt, hogy ez jó kérdés. A VMSZ képviselője szerint az is jó kérdés, hogy a kormány az előbb felsorolt fontos törvényjavaslatokat miért a választások kiírása előtt néhány hónappal küldte meg a parlamentnek.
– Amikor tavaly december végén befejeztük az ülésezést, akkor alig több, mint tíz törvényjavaslat volt eljárásban, most viszont közel 60. Tehát januárban nagyjából 50 jogszabály érkezett meg a parlamentbe. Olyan fontos rendszerbeli törvényekről van szó, amelyeket általában tízévente szoktak meghozni, vagy módosítani. Nagy felelőtlenség volt a kormány részéről, hogy pont ezeket a törvényjavaslatokat küldte közvetlenül a választások előtt a képviselőházba – összegezte Pásztor.
PESEVSZKI EVELYN
