A képviselőházból nyugdíjba
Pásztor Bálint: A parlamentről szóló törvény lényege egyáltalán nem az, hogy a képviselők milyen privilégiumokkal fognak rendelkezni
Január elsejétől hat hónappal tolódott ki a felső nyugdíjkorhatár, így a férfiak legkevesebb 64 és fél éves kortól, illetve 17 szolgálati évvel vonulhatnak nyugdíjba, a nők pedig 59 és fél éves kortól, illetve 17 szolgálati év után nyugdíjaztathatják magukat. Ezzel párhuzamosan szárnyra kapott a hír, hogy míg az átlagpolgár számára kitolódott a nyugdíjkorhatár, addig a parlamenti képviselők a már elkészült, vagy a még készülőfélben lévő parlamentről szóló törvénytervezet értelmében számos kedvezményt élveznének nyugdíjaztatásukat illetően.
Amennyiben valaki idén éri el a teljes szolgálati korhatárt, de még nem érte el az öregségit, akkor is nyugdíjba vonulhat, ha legkevesebb 40 (férfiak), illetve 35 (nők), járulékkal lefedett szolgálati évvel rendelkezik, és amennyiben betöltötte 53. életévét.
– A január elsejétől érvénybe lépő felső nyugdíjkorhatár ebben az évben lesz érvényes, 2011-ben pedig ismét fél évvel tolódik ki a nyugdíjkorhatár, vagyis a nők 60 éves kortól, a férfiak pedig 65 éves kortól, és legalább 15 szolgálati év letöltése után kérhetik nyugdíjaztatásukat – ismertette néhány nappal ezelőtt Vesna Vićentijević, a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap (PIO) igazgatóhelyettese.
Ezzel párhuzamosan belgrádi sajtóértesülések szerint míg az átlagpolgár később nyugdíjaztathatja magát, addig a parlamenti képviselők a jövőben, vagyis a parlamentről szóló törvény elfogadása után, igencsak kedvezményesített feltételek mellett kérhetik nyugdíjaztatásukat. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nem tudta megerősíteni lapunknak a szóban forgó állításokat, viszont leszögezte, hogy a parlamentről szóló törvénytervezet lényege nem abban rejlik, hogy a képviselők milyen privilégiumokhoz jutnak. Pásztor a törvénytől a képviselők munkafeltételeinek javulását várja.
Belgrádi szerb nyelvű napilapok írásaikban azt állítják, hogy a készülőfélben lévő, parlamentről szóló törvénytervezet értelmében a parlamenti képviselők sokkal könnyebben mehetnek nyugdíjba, mint Szerbia többi polgára. A szóban forgó törvénytervezetben meg nem erősített értesülések szerint az áll, hogy a parlamenti képviselők 55 éves kortól, 15 munkaév és 3 képviselői mandátum után nyugdíjaztathatják magukat, illetve 50 éves kortól, 30 munkaév és 3 képviselői mandátum lejárta után, nyugdíjuk pedig a képviselői fizetés 80 százaléka lenne. Bizonyos értesülések szerint a szóban forgó törvénytervezet már el is készült, ugyanakkor más források, többek között a hatalmi koalíció képviselői, nem erősítették meg ezt az állítást. A témával foglalkozó lapok megpróbálták megszólaltatni Nikola Novakovićot, a törvénytervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport vezetőjét, ő azonban nem volt hajlandó nyilatkozni.
Radojko Obradović, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője a témához kapcsolódóan elmondta, hogy a munkacsoport már több mint egy éve nem ült össze, valamint azt is közölte, hogy az ellenzéki pártok képviselői közül mára már senki sem tagja a munkacsoportnak.
– Szomorú, hogy a közvélemény és a parlamenti képviselők is a lapokból kénytelenek értesülni a törvénytervezet részleteiről. A hatalmi koalícióból eddig senki sem nyilatkozott a jogszabályozással kapcsolatban. Pártunk úgy véli, hogy a parlamentről szóló törvényhez hasonlóan fontos jogszabályok kidolgozásában minden parlamenti párt képviselőjének részt kellene vennie – hangsúlyozta Obradović.
Lapunk a képviselők nyugdíjkorhatárára vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét kérdezte, neki azonban szintén nem sikerült felfednie az eddig igencsak homályos téma számottevő részletét.
A szóban forgó törvénytervezet részleteivel, így a képviselők nyugdíjaztatására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban még senki sem tud bővebbet mondani, közölte Pásztor.
– Az alkotmány előirányozza, hogy a parlament működéséről egy törvény rendelkezzen, tehát a parlamentről szóló törvény alkotmányos kötelezettség, amelyet még 2008. december 31-ig meg kellett volna hozni. A parlament meg is alakított egy munkacsoportot, amelyben minden frakció egy-egy képviselője közreműködik. Egyébként úgy tudom, hogy ez a munkacsoport az elmúlt hónapokban nem igazán ülésezett – mondta el a VMSZ képviselője, majd azt is hozzátette, hogy a szóban forgó törvénytervezet igencsak különleges, már csak amiatt is, hogy nem a kormány, hanem a parlament munkacsoportja terjeszti be. A törvény lényege egyáltalán nem az, hogy a képviselők milyen privilégiumokkal fognak rendelkezni, szögezte le Pásztor.
– A parlamentről szóló törvény lényege az, hogy szabályozza a képviselőház jogállását. Természetesen nem részletekbe menően, mivel arra a parlamenti ügyrend hivatott. A legfontosabb rendelkezése az, hogy a parlamentnek lenne külön költségvetése. Jelen pillanatban a kormány által beterjesztett költségvetési javaslat egy tétele szól a parlamentről, viszont lévén, hogy a parlamentnek kellene a kormányt ellenőriznie, és nem fordítva, ez nem jó megoldás. Ilyen szempontból a törvény elfogadásával megteremtődne a parlament pénzügyi önállósága, ennek függvényében pedig lehetővé válna, hogy a képviselőház sokkal nagyobb mértékben és sokkal hatékonyabban ellenőrizze a kormány munkáját – összegezte Pásztor, akitől azt is megtudtuk, hogy a szóban forgó törvénytervezet már néhány éve készül, eddig éppen a nyugdíjazás, valamint a mandátumok birtoklójának kérdése körül alakult ki a legtöbb vita.
A törvénytervezet elkészültét Pásztor sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Annyit mondott, hogy elméletileg január végén hívják össze a frakcióvezetőket és mutatják be a törvénytervezet munkaverzióját, majd a legújabb elképzelés szerint valamikor március elsejéig, tehát a rendes tavaszi ülésszak kezdetéig egy rendkívüli ülésen kerül elfogadásra a parlamentről szóló törvénytervezet. Pásztor a témához kapcsolódóan azt is elmondta, hogy a régióban Szerbiában a legrosszabbak a parlamenti képviselők munkafeltételei.
– Számunkra nem az a fontos, hogy mekkora a fizetésünk, vagy mikor mehet valaki nyugdíjba, hanem az, hogy javuljanak a munkafeltételek. A szerbiai parlamenti képviselőknek az égvilágon semmilyen munkatárs nem jár. Nincsenek tanácsadóink, segédeink, elemzőink. Ez sehol máshol Európában nincs így. Példának okáért Szlovéniában minden képviselőnek 3 tanácsadója van. Persze ezek a részletek mind költségvetési eszközöket igényelnek, éppen ezért lenne fontos, hogy a parlamentnek legyen saját önálló költségvetése – mutatott rá a VMSZ képviselője, valamint hozzátette, hogy az ellenzék természetesen támadja a szóban forgó törvénytervezetet, és ez már csak azért is érdekes, mivel visszakanyarodva a nyugdíjazás részletéhez, ez a kérdés leginkább a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt képviselőit érinti. Egyrészt ezek a legidősebb frakciók a parlamentben, másrészt pedig ezekben a pártokban van a legtöbb olyan képviselő, aki már jóval több mint 15 éve dolgozik parlamenti képviselőként, ismertette Pásztor.
– Ezeknek a pártoknak a képviselői már előre támadják a nyugdíjazás körüli rendelkezéseket, titkon azonban nagyon reménykednek abban, hogy a törvénytervezet valóban tartalmazza a szóban forgó rendelkezéseket és ilyen formában elfogadásra is kerül – összegezte Pásztor.
A parlamenti képviselők nyugdíjaztatására vonatkozólag lapunk Tóth Tamást, a Demokrata Párt parlamenti képviselőjét is felkereste, ő azonban a megbeszélt időpontban, és azt követően sem jelentkezett telefonhívásunkra.
PESEVSZKI EVELYN