A halogatás mesterműve

Egy évvel ezelőtt fogadta el a Tartományi Képviselőház Vajdaság alapszabályát, de a köztársasági parlament a mai napig sem adta rá áldását

Tavaly, október 15-én szerdán, arról számolt be lapunk, hogy Egeresi Sándor, a parlament elnöke igyekezett úgy vezetni az ülést, hogy a minimálisra csökkentse annak lehetőségét, hogy az ügyrendi szabályzatra hivatkozva az ellenzéki képviselők, főleg a Szerb Radikális Párt tagjai, húzzák az időt, dr. Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke pedig Jó reggelt Vajdaság! köszönéssel zárta aznapi felszólalását. A szándék egyértelmű volt: legkésőbb éjfélig befejezni az ülést és elfogadni Vajdaság új statútumát. Másnap egyszavas címmel jelentettük: Elfogadták.

A statútumra leadott szavazatokat 2008. október 14-én, kedden, éjjel háromnegyed tizenegy után egy perccel számolták össze a Tartományi Képviselőházban, és kiderült, hogy a 120 képviselő közül 89 Vajdaság új statútuma mellett szavazott (több, mint a képviselők kétharmada), ellene pedig 19-en voksoltak. Az új alapszabályzatról a vita aznap délelőtt 11 órakor kezdődött.

Miután a Tartományi Képviselőház elfogadta a statútumot, a szerbiai parlamentnek kellett volna jóváhagynia Vajdaság statútumát, és bár erre vonatkozóan nem volt határidő, a hozzáértők abban bíztak, hogy még 2008-ban sor kerül rá.

A Szerbiai Demokrata Pártnak 68 módosítási javaslata volt, majd a szavazás végkimenetelét Borko Ilić, a párt frakcióvezetője úgy kommentálta, hogy ebbe nem nyugszanak bele, fellebbeznek az Alkotmánybíróságnál. Az alapdokumentum alkotmányellenességéről szóló véleményeiket már szeptember folyamán ismertették a sajtóval. Az ellenzékiek jobbára azokat az aggályaikat fejtették a vita során, hogy Vajdaság eltávolodik Szerbiától, hogy a történelem kerekét kísérlik meg visszafelé forgatni és hogy a statútum Szerbia ellen hangolja Vajdaságot.

Ugyanakkor Dragoslav Petrović, a tartományi parlamentben hatalmat gyakorló koalíció vezetője azt mondta, hogy az alkotmányt tiszteletben tartva 78 tartományi képviselő kezdeményezte az új statútum meghozatalát, amelynek legfőbb célja Vajdaság teljes integrációja a szerbiai jogrendszerbe, a tartomány fejlesztésének és fejlődésének hatékony biztosítása, valamint a decentralizáció megteremtése. Míg Egeresi Sándor, a képviselőház elnöke szerint húszéves folyamat ért véget a képviselőházi döntéssel, hiszen 1988. október 6-án, a joghurtforradalom idején leromboltak mindent, ami Vajdaságnak fontos volt, ezt 2008. október 14-én tette jóvá a tartományi parlament. Szavai szerint kétezer októberét követően a demokratikus hatalom több változási szakaszon jutott túl, az első állomás a 2002-es omnibusztörvény meghozatala volt, amely roppant fontos lépésnek bizonyult Vajdaság autonómiájának visszaállítása terén.

EGY ÉV FOLYAMÁN

Október 22-én Bojan Pajtić elvetette a hatvannégy értelmiségi – köztük akadémikusok, egyetemi tanárok és más közéleti személyiségek – nyílt levelét, amelyben az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy a vajdasági statútum lehetővé teszi az etnikai régiók kialakítását Vajdaságban. A nyílt levél szerzői Vajdaság államiságának, valamint a szabadkai körzet kiválásának és Magyarországhoz csatolásának a „veszedelmes lehetőségéről” írtak.

Október 26-án Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke értesítette Egeresi Sándort, hogy parlamenti eljárásba vették a vajdasági statútumot.

Október 29-én került sor Szili Katalin magyarországi, Slavica Đukić- Dejanović szerbiai és Egeresi Sándor tartományi képviselőházi elnökök találkozójára, ahol a Szerbiai Képviselőház elnöke megerősítette, hogy a statútum parlamenti eljárásban van. Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet napirendre az alapdokumentum, az újságírók nem kaptak választ.

November 17-én a Szerbiai Demokrata Párt, a Néppárt és az Új Szerbia vezetői Nagybecskereken léptek közösen a közvélemény elé, ahol Vojislav Koštunica kijelentette: Vajdaság statútuma bomlasztja Szerbiát.

November 26-án az Európai Parlament képviselői delegációja Belgrádban vendégeskedett, ahol a Szerbiai Képviselőházzal aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelynek egy pontjába bele foglaltak egy olyan felszólítást is a Szerbiai Képviselőház számára, hogy Vajdaság statútumát minél előbb hagyja jóvá.

November 27-én kiderült, hogy az ígéretek ellenére a Szerbiai Képviselőház 2008-ban nem tűzi napirendre a tartományi képviselőház által már – határidőre – elfogadott tartományi alaptörvényt. Újvidéken nem látnak semmi okot arra, hogy az okmányt és a vele járó törvényeket ne szavazza meg a belgrádi törvényhozás. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője arra kérte a parlament elnökét, hogy a frakcióvezetők kezdjenek konzultációkat arról, hogy mikor kerülhetne napirendre a vajdasági alaptörvény.

December 16-án Dušan Elezović, a Demokrata Párt vajdasági bizottságának elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy a szerb parlament az év végéig vagy a következő év elején megerősíti Vajdaság új alapokmányát.

December 20-án Pásztor István, a VMSZ elnöke kijelentette, a szerb parlamentben a kormánykoalíció pártjainál hiányzik a politikai szándék, hogy a szerb parlamentben napirendre kerüljön Vajdaság statútumának javaslata.

2009. január 12-én Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője kijelentette, hogy január vége vagy február eleje a végső határideje annak, hogy a szerb parlament megerősítse Vajdaság statútumát.

Január 21-én Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke tárgyalást folytatott Belgrádban Slavica Đukic-Dejanovićtyal. A képviselőházi elnök szerint a rendes tavaszi ülésszak kezdetekor az első ülésnek a legfontosabb kérdésköre lesz majd a statútum elfogadása, ami március elejére várható.

Február 7-én a vajdasági alaptörvény jóváhagyása ellen foglalt állást a Szerb Pravoszláv Egyház.

Február 14-én Boris Tadić Újvidéken kijelentette, hogy a statútum semmilyen módon nem sérti Szerbia integritását.

Február 21-én és 22-én Egeresi Sándor Kragujevacon, Jagodinában és Nišben ismertette és népszerűsítette Vajdaság statútumát.

Március 10-ei, belgrádi sajtóértesülések szerint még azon a héten parlamenti eljárásba kerül a vajdasági statútum és a tartományi hatáskörről szóló törvény.

Március 18-án a Szerb Haladó Párt kampányt indított a statútum ellen Vajdaságban.

Március 23-án kiderül, hogy várhatólag belátható időn belül nem fogadják el Vajdaság statútumát.

Április 29-én Charles Goerens, az Európa Tanács szerbiai jelentéstevője kijelentette, hogy támogatni kell Vajdaság széles körű autonómiáját.

Május 13-án Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tisztségviselője reményét fejezte ki, hogy még a nyári szünet előtt a köztársasági parlament elé kerül a statútum.

Június 17-én Slavica Đukić-Dejanović kijelentette, hogy mindaddig, amíg nem lesz meg a Vajdaság hatáskörét szabályozó törvény, a szerbiai parlamentben semmit sem tehetnek a statútummal. Hozzátette, hogy a szerbiai kormányból származó információi szerint valóban a befejezéséhez közeledik a Vajdaság hatáskörét meghatározó törvény szövege.

Június 24-én a belgrádi sajtó bejelentése szerint változtatni fognak a vajdasági alapokmányon, és módosítják a Vajdaság hatásköreit szabályozó törvényt Szerbia Alkotmánya alapján. Pásztor Bálint kijelentette, hogy a VMSZ képviselői nem vesznek részt egy ilyen eljárásban.

Szeptember 22-én Belgrádi lapértesülések szerint elkészült a statútum-módosítás és a hatáskörről szóló törvénytervezet.

Október 8-án újra felröppent a hír, hogy kormány napirendjére kerülhet a Vajdaság új hatásköreit meghatározó törvénytervezet, valamint a statútum kérdése.

Október 9-én Pásztor István lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a hatáskörről szóló törvénytervezet hétfőn vagy kedden a szerb kormány elé kerül, azt követően pedig a Tartományi Képviselőház elé, majd valamikor a rá következő hét közepe táján talán már a szerbiai parlament elé kerülhet mindkét dokumentum.

SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ