Dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testülete elnökének városnapi ünnepi beszéde
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Városháza ünnepélyes megnyitóján 1912-ben, mint arra Viktorija Aladžić professzor asszony emlékeztet bennünket, esküt tettek, hogy „...ha a legszerényebb polgár kopog is e gyönyörű ajtókon, ne reszkető kézzel tegye, hanem azzal a bizonyossággal, hogy mögöttük mindig barátra talál….”. Ezen elvtől vezérelve próbáltunk meg az elmúlt egy esztendőben minden alkalommal a polgárok rendelkezésére állni, hogy együtt és a javaslataikra figyelemmel tegyük Szabadkát élhetőbb, jobb hellyé, olyan várossá, amely fejlődik és minden lakosának becsületére szolgál.
Bár nem kevés azon példák száma, hogy a város nem mindig az arra hivatottak között a legkimagaslóbbak becsületére működött volna.
Emlékeztetni szeretnék, hogy a város emlékezetéből kitörölték dr. Bíró Károlyt is, aki évekig volt a város polgármestere és az ő kezdeményezésére épült meg a Városháza, Szabadka, sőt Közép-Európa egyik építészeti ékköve, akár a palicsi a Vigadó épülete is, vagy a Zenepavilon, a Női strand, meg a Víztorony.
Még hét évtizeddel a halála után sincs emléktábla annak a háznak a falán, ahol élt, egy utca sem viseli a nevét a polgármesternek, aki 16 évig vezette a várost, pedig éppen ezt a másfél évtizedes időszakot emlegeti a várostörténet a fejlődés időszakának számos okból is, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy azóta Szabadka nemzedékei nem csak a jellegzetes szecessziós körvonalain keresztül élik meg a városi identitást, hanem a polgári tisztelettudás, az illedelmesség és a tisztesség kultúrájaként is.
Elértük, hogy a feledés évtizedei után dr. Bíró Károly polgármester, aki megesküdött arra, hogy minden polgárt tisztelni fog, méltó emlékművet kapjon a város központjában.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szabadka legalább 630 éve létezik egészen biztosan. Kereken 630 évvel ezelőtt említi ugyanis írásos dokumentum, Zabadka néven. Ez az évszám áll a Városháza dísztermének bal oldali falán, szemben pedig az 1991-es év, amikor ez a gyönyörű terem felújításra került. Az 1391-es év mellett az 1779. év jelentős, hiszen 242 évvel ezelőtt, Mária Terézia királynő ezen a napon emelte az addig Szent Mária kiváltságos kamarai mezővárost szabad királyi városi rangra és adományozta neki a királyi Maria Theresiopolis nevet. Szabadka különböző életrajzú, foglalkozású és származású polgárait – akik Szabadka identitásába örökre beépítették az együttélés kultúráját, az együttélését, melyre a már említett 1779-es szabad és királyi kiváltságos városi rangról szóló kiváltságlevél első sorai így hivatkoznak - „közös polgári élet“ … „minden ország legerősebb támasza, amely lehetővé teszi a fejlődés reményét“ – az a tény köti össze, hogy Szabadka nem csak a helyi, hanem Közép-Európa és a mi civilizációnk történelmi regisztereiben is szerepel.
Ezt tette helytörténeti krónikásunk Mirko Grlica és szecessziós örökségünk elhivatott őrzője Bela Duranci is, mindketten Pro Urbe díjasok, akik a két városnap között távoztak el közülünk.
És ők mindannyian tanúbizonyságot tettek arról, hogy nincsenek örökre szóló államszervezetek, államok keletkeznek és tűnnek el, az ideológiák változnak, csak az eredményeik elpusztíthatatlanok. És hogy a Város örök. Ahogyan a Népszínház első 167 éve is arról tanúskodik, hogy nincsenek örök politikai struktúrák - és a színház tíz különböző állampolitikai formát is átvészelt - csak korinthoszi oszlopai örökösek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Miért emeljük ki Szabadka több évszázados történelméből a XIX. század végét és a XX. század elejét?
Két okból is:
Az egyik, mert a mi politikusi nemzedékünké a felelősség, hogy ne csak felújítsuk, de mindenekelőtt fejlesszük mindazt, ami ebben a történelmi időszakban felépült vagy elkezdődött.
Ez most azt jelenti, hogy három feladat van előttünk: a városközpont, mint épített történelmi örökség és a város identitásának védelme és megóvása, Palics fejlesztése, valamint a helyi közösségek infrastrukturális fejlesztése, mind a városi, mind a külvárosi helyi közösségek esetében.
A város identitásának megóvásáról természetesen nem beszélhetünk az itt élők tiszteletben tartása nélkül, törekvéseink bizonyítéka pedig a bunyevác nyelv egyenrangú hivatalos használatba iktatása is.
Azon elvtől vezérelve, hogy magunknak kell megteremtenünk az életkörülményeket, évtizedes problémákat igyekszünk megoldani, köztük – nem kétséges - az infrastruktúrába való befektetés élvez elsőbbséget.
Az infrastrukturális fejlesztés elengedhetetlen, mert nem szabad megengednünk, hogy a Városházától mindössze 2 km-re levő egyes településrészeken nincs csatornahálózat, vagy alig néhány kilométernyire vízvezeték. A járvány számos tevékenységet akadályozott meg és lassított le, de mindenképpen folytatjuk a munkát a helyi problémák megoldásán: folyamatban van a csatornahálózat fejlesztési tervének kidolgozása, amely történelmi előrelépést jelent a hálózat építésében Szabadkán, Palicson, Bajmokon és Csantavéren. E két utóbbi településen szennyvíztisztító berendezés építését is tervezzük.
Folytatódnak a munkálatok a csapadékelvezetést illetően, az útburkolatok javításán, az utcák szélesítésén és nyolc helyi közösségre vonatkozóan elkészültek a gázvezeték kiépítése folytatásának tervei is.
Palicson két cél megvalósításán dolgozunk: az épített örökség és a műemlékek védelmén, felújításán és rendeltetésnek megfelelő használatán, valamint a turizmus fejlesztésén, további új tartalmakba való beruházással, mint például a Zenepavilonban tartott nyári koncertek, vagy a Vermes Lajos által még 1880-ban megszervezett Palicsi Olimpiai Játékok tiszteletére felállított táblák. És ha már a sportról van szó – a tény, hogy Szabadka a sportok városa, nemcsak Vermes Lajos lelkesedésének tudható be, hanem annak, ami talán még ennél is fontosabb, hogy ő kész volt arra is, hogy átadja a tudását: tanítványa az a Gustav Šimoković volt, aki később Sreten Damjanović edzője lett, aki pedig Davor Štefanek edzője.
A Városi Könyvtár 130. évfordulóját multifunkcionális és multimediális olvasóterem megnyitásával ünnepeltük meg, amelyben a látogatók belátható időn belül digitális formában tekinthetik meg a könyvtári anyagokat.
Előttünk áll a Szent Teréz Székesegyház felújítása, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak helyet adó épület felújítása, melyet a szabadkaiak Sárgaházként ismernek, és amely a Strossmayer utcán sétálóknak már kezdi feltárni szépségeit; biztosítottuk az eszközöket a Városi Könyvtár épülete homlokzatának, erkélyének és atlaszainak felújítására és megkezdődött a bajmoki Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom felújítása is.
Mint mindig és minden időben, vasút nélkül nincs sem fejlesztés, sem korszerűsítés, ezért másfél évszázad után, idén júniusban aláírásra került a Szabadka-Szeged vasút rekonstrukciójáról és korszerűsítéséről szóló megállapodás, amely - mint abban az időben is, amikor megépítették, nemcsak Szabadkát fogja átalakítani, hanem e térséget is. Palics, Királyhalom, sőt Horgos lakói számára is fontos, hogy az állomásépületek is fel lesznek újítva, ami nemcsak gyakorlati értékkel bír, hanem az értékes építészeti örökség védelmének konkrét példája. Emlékeztetni szeretnék, hogy a palicsi vasútállomás épülete műemlékként szerepel az ingatlan kulturális javak között.
A második ok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ami miatt évszázados perspektíván keresztül értékeljük a jelenlegi tevékenységeket - a politikai jövőkép.
A jövőkép pedig mindig a kreatív szabadság, a józanság és a bátorság tere: annak tudata, hogy a provinciális árnyékát félelem és előítélet nélkül átugorhatjuk, az élet és a tudomány iránti kíváncsiság által ösztönözve és mindenekelőtt azon mély meggyőződéssel, hogy Vermes Mihály, a szabadkai gimnázium nagyszerű matematikatanárának szelleme óvja diákjait, bárhova viszi is el őket a tudományos igazságok iránti kutatás, még ha egészen Oxfordig is vezet ez az út!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szabadka város napját a díszpolgár cím és a Pro Urbe elismerések átadásával is ünnepeljük, ezért engedjék meg, hogy gratuláljak a díjazottaknak, és megköszönjem nekik, hogy tevékenységükkel a genius loci – Szabadka város jó szellemét hirdetik és hozzájárulnak városunk hazai és külföldi tekintélyének öregbítéséhez.
Minden polgártársamnak gratulálok a város napja alkalmából.