A Tiszáról

Kezd helyreállni a rend. Magyarkanizsa, Zenta és Ada újra Bácskában van. Legalább féllábbal. 8 év után. Megérte végigülni a szerbiai Parlament történetének leghosszabb szavazását (nettó 18 óra).

A Képviselőház szerdán délelőtt fogadta el A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításáról szóló törvényt. A VMSZ 3 módosítási indítványát is. Nem nagy örömmel tették, de több mint 110 képviselő nyomta meg az „igent” jelentő négyes számú gombot az indítványunkkal kapcsolatban. Így sikerült megtenni az első, gyakorlatban is értékelhető lépést a körzethatások visszaállítása ügyében.

Ez ugyan most még csak a cégeket érinti. A 3 községben működő cégek legkésőbb 6 hónap múlva (a szükséges előkészületek után) a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara kötelékeibe tartoznak majd. És nem a Nagykikindaihoz, ahogy az 2001-től mostanáig volt. Milyen segítséget nyújthatott az elmúlt 8 évben az észak-bánáti kamara egy zentai cégnek? Újra érvényesül a gazdasági logika.

Az éppen aktuális kormányban október 5. óta mindig mindenki arról beszél(t), hogy a gazdaság az elsőszámú prioritás. Ha ez így van, akkor miért kellett „a Tisza arrébbvitelével” megnehezíteni a gazdasági együttműködést a mezőgazdaságban vagy a feldolgozóiparban?

                        

Legkésőbb novembertől Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta és Ada újra egy gazdasági egység. Észak-Bácska.

Talán azt lehet mondani, hogy ez kevés. Hogy miért csak a cégekre vonatkozik ez és nem az emberekre is. Hogy azt ígértük, a kispiaci, horgosi, bogarasi, felsőhegyi, törökfalusi embereknek ügyes-bajos dolgaik intézésekor nem Kikindára, hanem Szabadkára kell majd utazniuk. Ahogy ez közel 20 évvel ezelőtt volt. Valóban ezt ígértük. És nem is mondunk le erről.
   
De látni kell, hogy ebben is egyedül vagyunk. Az Európai Szerbia szerint továbbra is európaiak a magyarellenes célokból megrajzolt, józan ész-ellenes miloševići körzethatárok.  Ezért van az, hogy még mindig csak féllábbal van a 3 tiszamenti község újra Bácskában.

                                  

Megint a törvényjavaslat megbuktatásával kellett fenyegetőznünk ahhoz, hogy a koalíciós partnereink megszavazzák a módosítási indítványunkat. De kénytelenek voltak. Szomorú, hogy kényszerből tették. Hiszen pl. egy velebiti (Magyarkanizsa község) szerb nemzetiségű igazgató által vezetett cég is Szabadka felé gravitálna. Ez a gazdasági érdeke.

Ez nemcsak magyar ügy. De kétségtelenül az is. Pénteken Kispiacon voltam. A falunapot ünnepeltük. Amikor elmondtam a jó hírt, tapsolt a roskadásig megtelt művelődési otthon. Nyoma sem volt számonkérésnek, hogy most miért csak a cégekre vonatkozik a körzethatás változtatás. Pedig már biztosan belefáradtak a várakozásba.

Tudják, hogy úgyis visszavisszük a Tiszát a helyére. Akármekkora is az ellenállás az „európai farkasok” részéről. Az első lépés után most már könnyebb lesz.

2025. április 8.

07,30 - Szabadka - Vendégszereplés a Szabadkai Magyar Rádió Napindító c. műsorában (élő)